A lovak primit�v jegyei

A lovak sz�n�nek alakul�s�t t�bb g�nhelyen tal�lhat� t�bb g�nv�ltozat, all�l hat�rozza mag. A legegyszer�bb esetben a l� minden sz�rsz�la fekete. Ezt a sz�nt az eumelanin nev� pigment okozza. Hogy m�gsem ez a leggyakoribb sz�n az amiatt van, hogy ezt a tulajdons�got viszonylag sok g�n g�nterm�ke tudja m�dos�tani. �rthet� tal�n, hogyha termel�dik egy a fekete sz�ntesteket bont� enzim egy m�sik g�nhelyen, akkor az a g�n domin�ns lesz a fekete sz�n felett annak kifejez�d�s�ben.

Sz�jjalt h�t:

Minden val�difak� l�nak sz�jjalt a h�ta.Ez az egyik legfonotsabb primit�v b�lyeg. Ez egy a gerinc ment�n v�gigh�z�d� s�t�t s�v, ami a s�r�nyt�l a farokig tart. (t�bbnyire csak a mart�l a farokig tart a „sz�j”, n�ha azonban a s�r�nyen �s a farkon is v�gigfut a s�t�t cs�k, de az m�r m�sik jegy) Ha egy fak� l� nem sz�jh�t�, az nem val�difak� (az angol erre a „buckskin” kifejez�st haszn�lja, amit a Cr hig�t�g�n g�n hoz l�tre), hanem �zsz�npej, ez a sz�n azonban nem tal�lhat� meg a hucul fajt�ban (mint ahogy sz�mos �r�sban t�vesen l�that�). Ennek ellen�re nem minden sz�jjalt h�t� l� fak�, mert el�fordul pej egyedeken is ez a jegy, �m az esetek t�bbs�g�ben csak csik�korban figyelhet� meg �s feln�tt korukra ez a jegy is elt�nik. Az esetek egy r�sz�ben pej vagy s�rga lovakn�l feln�ttkorban is magtal�lhat� a h�tsz�j, ekkor azonban nem fut v�gig a gerinc ment�n, hanem fokozatosan elhalv�nyulva t�nik el.

A h�tsz�j �gy utal a l� fak� sz�n�re, �m a fak� lovakn�l �ltal�ban t�bb primit�v b�lyeg is megtal�lhat�, �gy ha a k�vetkez� jegyekkel tal�lkozunk, akkor m�r biztos, hogy fak� l�val van dolgunk:

Zebroid cs�kolts�g:

A m�sik, meglehet�sen gyakori primit�v jegy a zebroid cs�kolts�g. Ezek a s�t�tebb s�vokat a l� l�b�n, a zebr�ra eml�keztetnek,  innen van a n�v is. T�bbnyire a cs�nk �s a t�rd k�r�l fordul el�.

V�llkereszt:

Ha ilyen foltot vagy foltokat tal�lunk a lovunk marja k�r�l, az a v�llkereszt. Ez is viszonylag gyakori jegy a fak� lovakn�l.

Nyakfolt:

A l�ba �s a marja mellett m�g a l� f�le is lehet cs�kos. Itt n�ha az  eg�sz f�l s�t�t, �s csak a szeg�lye  vil�gos, m�skor a cs�csa s�t�t csak. (a magyar nyelv ezt nem tekinti k�l�n jegynek).

"Sz�lk�s, sorj�s" h�tsz�j:

El�fordulhat, hogy a h�tsz�j is zebr�s, azaz nem egyenes h�tsz�jja, hanem k�toldalra cs�kok futnak le arr�l. Ezek hossza �s sz�less�ge v�ltozatos lehet.

(b�r enn�l m�g sokkal kifejezettebb sz�lk�k-sorj�k is vannak)

Homlokcs�kok(=zebroid cs�knyomok a homlokon)(=Cobwebbing):

M�g a fak� l� feje is lehet zebr�s. Ezek a foltok a l� homlok�n figyelhet�k meg, �s egy p�kh�l�hoz hasonl�tanak (ez�rt n�ha csirkel�bnak is nevezik az angolok), �s keskenyebb cs�kokb�l �llnak, mint az �llat l�b�n, vagy a marj�n. (ma m�r, ritka jegy, neh�z ilyet lencsev�gre kapni)

(a k�p a http://www.duncentralstation.com/DunMarkings.html oldalr�l van) 

Maszk:

A fak� lovak t�bbnyire maszkosak, vagyis a fej�k s�t�tebb a test�k t�bbi r�sz�n�l. A s�t�t maszk nagys�ga nagyon v�ltoz�, n�ha csak egy kis folt a fejen, n�ha az eg�sz fej fekete.

„S�vos s�r�ny”:

A s�vos s�r�ny az a jegy, ami a fjord lovak mindegyik�n�l megfigyelhet�. Enn�l a jegyn�l a l� s�r�ny�nek k�zepe s�t�tebb, mint a sz�le. Az ok az, hogy a sz�jjalt h�t�s�got kiv�lt� enzim a gerinc eg�sz hossz�ban kifejti hat�s�t, ez�ltal a s�r�ny �s a farok k�z�ps� sz�rsz�lait is feket�re festi.

Mottling: (m�rv�nyos-pettyes):

A „mottling” az a jegy, amit nem nagyon tudtam leford�tani az angol sz�vegekb�l. T�k�rford�t�sban m�sv�nyos-pettyest jelent, �s egy olyan jegyet takar, amit legink�bb a t�z�tts�ghez tudn�k hasonl�tani, csakhogy itt nem feh�rrel, hanem feket�vel kevert a l� sz�ne. Ezek a kevert foltok a l� t�rzs�n �s l�bt�vein figyelehet�ek meg, �s kis s�t�t pettyekre vagy kis babszemekre eml�keztetnek. Ez a jegy nem is olyan ritka, mint gondoln�nk..

S�t�t foltok:

Ha fak� lovunk l�ba nem fekete (ami akkor lehets�ges, hogyha a D g�n mellett Cr g�nnel is rendelkezik lovunk, �s �gy mosott s�r�ny� val�difak� lesz, megjegyzem ez n�lunk igen ritka), lehetnek rajta s�t�tebb foltok. Ilyenkor f�leg a cs�dsz�r�k, a t�rdek �s a l�bk�z�psz�r el�ls� oldala lesz pigment�lt.

Jelz� farok (?):

Az utols� jegy az �gynevezett „jelz� farok”. A farokr�pa t�v�n�l lehetnek merev r�vid, feh�r sz�rsz�lak, amiket �gy h�vunk

A kifejez�sek egy r�sz�t �n magyar�tottam, ha valaki tud egy m�r elfogadott ford�t�st, vagy tud egy j� kifejez�st ezekre a jegyekre, k�rem jelezze nekem!

A k�peket �n k�sz�tettem, Ousor Masnir�l, Goral Aranyosr�l, Ousor Mukir�l, Jol�nr�l �s Ousor Mancir�l illetve a Regietowi Hucul m�nes n�h�ny tagj�r�l.

�rta: Varga R�ka

V�GE