R�szletek Kun P�ter: Szelek Sz�rny�n c. m�v�b�l

A feh�r sz�nnek k�t fajt�ja l�tezik. A selyemfeh�r, vagy m�sik nev�n keselyfeh�r, a t�nyleges feh�r l� sz�let�s�t�l fogva feh�r sz�n�. B�r�ben nincs fest�kanyag, a pat�i viaszs�rg�k, az ajkai h�ssz�n�ek. �jabban ezt alb�n�nak is nevezik. Az ez�stfeh�r a korral alakul ki, , �gy l�nyeg�ben teljesen meg�sz�lt sz�rke l�r�l besz�l�nk. Ebben az esetben, a b�rben van fest�kanyag, ez�rt az ajkak palasz�rk�k, csak�gy, mint a pat�k. A kazak l�sz�n elnevez�sekhez hasonl�an, a magyar p�sztorok is gyakran haszn�lt�k egy-egy sz�n vil�gosabb v�ltozat�nak kifejez�s�hez (l�sd. fej�rpej= vil�gospej, fej�rsz�rke= vil�gos sz�rke, fej�rk�k= vil�gosk�k)

A feket�nek is k�t alapvet� v�ltozata van. A val�di fekete, mely az �l�nken f�nyl� holl�fekete, a tompaf�ny� �s alm�zott koromfekete, valamint a hossz�, t�li f�nytelen b�rsonyfekete. A bog�rfekete szurokfekete sz�nt jel�l. Ny�rifeket�nek nevezz�k azt a sz�nt, melynek jellemz�je, hogy t�len- a fest�kanyag megfogyatkoz�sa k�vetkezt�ben – a sz�r�k enyh�n barn�sv�r�s �rnyalat�ak. Ny�ron- a fokozottabb pigment-termel�s miatt- a sima r�vid sz�r�k f�nyl� feket�nek l�tszanak. A sz�zadel�tti magyar nyelvben m�g �lt a feket�nek, mint a s�t�t �rnyalatot kifejez� jelz�nek a haszn�lata (v.�. feketebarna= s�t�tbarna)

A pej lovak b�r�ben van fest�kanyag, a pat�k palasz�rk�k, a hossz�sz�r�k �s a l�bv�gek feket�k. Ismer�nk vil�gos- arany-, piros-, meggy-, szatty�n-, mogyor�-, gesztenye-, s�t�tpejt. Ez ut�bbin�l a fed�sz�r�k csaknem feket�k, de a haskorcn�l, az ajkakn�l, valamint a combok bels� oldal�n s�rg�s, barn�sv�r�s �rnyalat�ak a sz�rsz�lak. A vil�gospej m�sik, ma m�r nem haszn�lt, r�gies elnevez�se a feh�rpej. Tal�n ugyanerre a sz�nre mondt�k az ismeretlen jelent�s� h�pej megnevez�st is. A pirospej vagy egyszer�en csak piros sz�n� l� vil�gos, pirosas �rnyalat� fed�sz�r�kkel rendelkez� lovat jel�l. Ezt a sz�nt fejezi ki a t�zespej elnevez�s is. A t�zespej, vagy piros sz�nre haszn�lt�k a dejk� elnevez�st. Az �l�nk piros lovat tuli pirosnak nevezt�k. A pirospej s�t�tebb �rnyalata a meggypej vagy cseresznyepej meghat�roz�s. A mogyor�pej, a mogyor� pirul� h�j�ra eml�keztet� sz�nt jel�li. A vil�gosabb barna fed�sz�r�kkel b�r�, a szatty�nb�rre eml�keztet� lovat szatty�npejnek mondt�k. A pej �s a fak� (fak�barna, s�t�tfak�) k�zti �tmenetet fak�pejnek h�vt�k. A vil�gosabb �rnyalat� hasi fed�sz�r�kkel rendelkez� pej lovat fecskehas�nak, vagy- s�t�tebb s�rg�s has eset�n szatty�nhas�nak nevezt�k. Azt, hogy a k�kpej milyen sz�nt jel�l, neh�z meg�llap�tani. Esetleg s�t�tpejt jel�lhetett. A pej m�sik elnevez�se a barna volt. F�leg a Hortob�gy �s a Kiskuns�g vid�k�r�l vannak adataink a barna elnevez�sre. �rtelemszer�en a s�t�tbarna s�t�tpejt, a vil�gosbarna a vil�gospejt jelenti.

Z�ldl�b� pej, melyet neveztek v�r�sl�b�nak, vagy r�kal�b�nak, abban k�l�nb�zik a t�bbit�l, hogy a l�bv�gek (sz�r, cs�d) nem feket�k, hanem v�r�sesbarn�k. Herman Ott� gy�jt�s�ben a z�ld lovat (melynek sz�ne a z�ldl�b��val azonos) a fak�hoz sorolt�k.

A s�rga sz�n� lovak b�r�ben van fest�kanyag, ez�rt pat�i palasz�rk�k. ebben az esetben a hossz�sz�r�k sohasem feket�k. A fed�sz�r�k a vil�goss�rg�t�l a feketebarnasz�nezetig egyar�nt el�frdulnak. �rnyalatai: a vil�goss�rga (vil�gos fed�sz�r, s�rg�sfeh�r hossz�sz�r); az aranys�rga (aranys�rg�ba j�tsz� piross�rga fed�sz�r, s�t�tebb hossz�sz�r); a v�r�ss�rga (vil�gos barnapiros , az arannyal kevert r�z sz�n�re el�keztet� fed�-, �s hossz�sz�r); a s�t�ts�rga (s�t�t barnav�s�r fed�- �s hossz�sz�r); az agyags�rga vagy m�s n�ven szennyess�rga (agyagra eml�keztet� sz�rk�ss�rga fed�- �s hossz�sz�r); a m�js�rga (m�jbarna r�vidsz�r�kkel, s�t�t- gyakran feh�r, vagy feket�sbarna hossz�sz�r);  a bronzs�rga (er�s f�ny� barnav�r�s fed�sz�r, feket�sbarna hossz�sz�r). A s�rg�nak h�rom olyan �rnyalata is van, melyet az avatatlan szeml�l� nem is tartana s�rg�nak. Az izzadts�rga sz�n� l�nka f�nyes, k�v�barna fed�sz�rei vannak, melyhez vil�gos hossz�sz�r�k tartoznak. A vil�gos, tejf�lsz�n� hossz�sz�r�kkel rendelkez� s�rg�t f�tyols�rg�nak, vagy kenderfark� s�rg�nak nevezz�k. A sz�gs�rga, m�s n�ven sz�ns�rga sz�n� l� fed�- �s hossz�zs�rei feket�sbarn�k, majdnem feket�k. A feket�t�l sokszor csak abban k�l�nb�zik, hogy hossz�sz�reinek v�ge v�r�ses �rnyalat�. Ezt igaz�n napf�nyes id�ben l�thatjuk, ez�rt sokan a feket�vel keverik �ssze. Az �zelt s�rga olyan s�rga sz�n, mely felt�n�en vil�gos, sz�rk�sfeh�r l�bv�g� lovat jel�l. A koroms�rga s�t�t s�rga fed�sz�r�kkel �s feket�vel futtatott l�bv�gekkel rendelkezik. A vil�goss�rga �s a fak� k�zti �tmenetet s�rgafak�nak mondj�k.