A ter�let r�vid t�rt�nete

Haz�nk nemzeti parkjai k�z�l ez az els�, amelyet hang­s�lyozottan a f�ldtani term�szeti �rt�kek, a felsz�ni form�k �s a felsz�n alatt h�z�d� barlangok meg�v�s�ra hoztak l�tre 1985-ben. A nemzeti park �szak-Magyarorsz�g karsztvid�k�n - a hajdani G�m�r – Tornai- karszt r�szek�nt - a Saj�- �s a Hern�d foly� k�z�tt, mintegy 20 000 hekt�r (eg�sz pontosan 201,7 km²) ter�leten helyezkedik el, Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�ben.

A t�rs�get nagyr�szt a f�ldt�rt�neti k�z�pkor tri�sz id�szak�ban, mint­egy 230 milli� �vvel ezel�tt k�pz�d�tt k�zetek �p�tik fel, melyek tulajdons�gai szabt�k meg a t�j arculat�t, s benn�k alakultak ki a t�rs�g vil�gh�r� barlangjai �s egy�b karsztjelens�gei. Ilyen alakzatok, k�zet egy�ttesek, valamint f�ldtani alapszelv�nyk�nt szolg�l� felt�r�saik Magyarorsz�gon csak itt fordulnak el�. Az Aggteleki karsztvid�k mai form�ja els�sorban a m�szk� alapk�zet lepusztul�s�val kapcsolatos folyamatok �s a karsztjelens�gek eredm�nye. E viszonylag kis ter�leten a j�gkorszakt�l mindm�ig tart�, m�rs�kelt �vi karsztfejl�d�s szinte valamennyi megjelen�si form�j�t megfigyelhetj�k.

1935. �vi erd�t�rv�ny �ltal megindult hazai hivatalos term�szetv�delem m�k�d�se sor�n 1940-ben �s 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a B�ke-, 1956-ban Szabads�g-, 1958-ban a Vass Imre-barlang felsz�n�t term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tott�k.

1962. �vben minden barlang term�szetv�delmi oltalom al� ker�lt (1961. �vi 18. sz�m� term�szetv�delm�r�l sz�l� t�rv�nyerej� rendelet alapj�n).

Ezt k�vet�en sz�mos pr�b�lkoz�s �s javaslat t�rt�nt a ter�let v�delmi st�tusz�nak m�dos�t�s�ra (nemzeti park kialak�t�sa).

1978-ban -egyeztet� t�rgyal�sok eredm�nyek�ppen- az Orsz�gos K�rnyezet �s Term�szetv�delmi Hivatal eln�ke  8/1978 OKTH sz�m� hat�rozat�val l�trehozta az  Aggteleki T�jv�delmi K�rzetet, amely a B�kki Nemzeti Park szervezet�n bel�l m�k�d�tt.

Az �jonnan l�trehozott Aggteleki T�jv�delmi K�rzet 1979-t�l az UNESCO MAB (Ember �s Bioszf�ra) programj�ban bioszf�ra rezerv�tumm� nyilv�n�totta, s k�t magter�letet jel�ltek ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal t�rs�g�ben.

1983-ban az Esztramos-hegy egyes ter�letei is term�szetv�delmi oltalmat kaptak, �s a T�jv�delmi K�rzethez ker�ltek.

1985. janu�r 1.-�n alakult meg az AGGTELEKI NEMZETI PARK amelyet az OKTH eln�ke 7./1984. (XII.25.) rendelet�vel hozott l�tre az Aggteleki T�jv�delmi K�rzet hely�n. Sz�khelye a Baradla-barlang fogad�ter�ben tal�lhat�  Turistasz�ll� �p�let�ben volt.  K�s�bb a  term�szetv�delmi jogszab�lyok v�ltoz�s�val a az Aggteleki Nemzeti Park I. fok� term�szetv�delmi hat�s�gi jogk�rt kapott, amit a hozz�rendelt illet�kess�gi ter�leten l�t el. A park jelenlegi illet�kess�gi ter�lete a Saj�, a Hern�d �s az orsz�ghat�r �ltal k�zrez�rt ter�let. 2005. janu�r 1.-t�l v�rhat�an a hat�s�gi feladatok egy �jonnan l�trehozand� term�szetv�delmi hat�s�ghoz ker�lnek �t.

A t�ma

 
Annak ellen�re, hogy az aggteleki barlangok �l�vil�ga nagyon k�l�nleges, �s t�bb, itt felfedezett faj a vil�gon is nagy �jdon�sgnak sz�m�tott, �s m�gsem err�l szertn�k �rni. Egy olyan t�m�r�l szeretn�k �rni, ami tal�n nem vilg�szenz�ci�, de tal�n jobban meghat�rozza az ott�l�k mindennapjait (term�szetesen a tuizmusb�l �l�k kiv�tel�vel). �s ez a felsz�n m�vel�se.

Az �ltalam figyelemmel k�s�rt k�rny�k a J�svaf�, Gerg�s-l�pa, L�fej-v�lgy, Tohonya-v�lgy, Kossuth-barlang felsz�ne. Itt a ter�letet hucul lovakkal legeltetik a parlaggyepek fenntart�s�nak �rdek�ben. Hogy hogyan is alakult ki ez a ter�let?

A ter�let kialakul�s�nak t�rt�nete

A telep�l�sekhez k�zelebb es� ter�letekenen, ahol manaps�g a hucul lovak is legel�sznek, a telep�l�sek lak�i nagy kiterjed�s� kasz�l�kat hoztak l�tre, amivel f�leg a helyi �llat�llom�nyt tartott�k fenn. A hegyi embereknek nagyon fontos volt, hogy szarvasmarh�t �s lovat tartsanak, a szarvasmarh�t nem annyira a h�sa, mint ink�bb a teje miatt, a lovat pedig igavon� ereje miatt, hiszen �nell�t�ak voltak. Szinte minden tiszt�snak megvolt a maga ura, nem nagyon volt gazd�tlan (�s egyben gondozatlan) gyep. 

A hatvanas �vek v�g�ig ezek a kasz�l�k nagyon fontosak voltak az ott�l�k sz�m�ra, �m mikor a borsodi iparvid�k elkezdett kifejl�dni, az itt �l� munkar�t is sz�vesen foglalkoztatta. �gy elindult az itt�l�k munkaerej�nek elsz�v�sa, minek k�vetkezt�ben felhagyt�k az addig rendszeresen m�velt (vagyis kasz�lt) legel�ket. A hegy t�loldal�r�l azonban m�g sok�ig �tj�rtak az emberek lekasz�lni a kasz�l�kat, n�ha m�g meg is m�tr�gy�zt�k azokat a jobb term�s miatt (jelzik ezt a m�g ma is megtal�lhat� bog�ncsos-csal�nos gyomfoltok az eml�tett ter�leteken.)

El�g pontos k�p�nk van arr�l, hogy hogyan festett e t�j 30-40 �vvel ezel�tt. Erre a l�gifot�kb�l, f�nyk�pekb�l, kataszteri t�rk�pekb�l tudunk k�vetkeztetni. Azt is megtudhatjuk ezekb�l a dokumentumokb�l, hogy hol milyen m�vel�s folyt. A s�kabb ter�leteken, k�l�n�sen ott, ahol vastagabb volt a term�r�teg, szinte mindenhol megm�velt�k a ter�letet, a gyeng�bb r�szeken pedig legeltet�st, kasz�l�st v�geztek. A v�lgyek lejt�s oldalait �s sok helyen a v�lgytalpi r�szeket is m�velt�k. Ez a k�l�nbs�g m�g ma is megfigyelhet�. A h�takon �ltal�ban parlagf�ld-szukcesszi�val l�trej�tt, m�sodlagos gyepek vannak. A lejt�s ter�letek gyepei viszont t�bbnyire j� �llapot�, fajgazdag, �gynevezett f�l-term�szetes �llom�nyok, amelyek florisztikailag gazdagabbak, mint a parlagok id�k�zben szint�n „be�llt” �s el�g v�ltozatos gyepei.

A hagyom�nyos kisparcell�s m�vel�s extenz�v, gyakorlatilag vegyszermentes volt. Domborzati �s talajtani okok miatt nem is jelenthette a ter�let teljes ig�nybev�tel�t, hiszen a t�br�k ls a sek�lyebb term�r�teg�, k�ves helyek a m�vel�sb�l kimaradtak. Ezek fajgazdag forr�saiv� v�ltak a k�s�bbi regener�l�d�s�nak. A gabonaf�ldek, a takarm�ny-n�v�nyek t�bl�i kedvez� t�pl�lkoz�si lehet�s�get ny�jtottak �rg�nek, pockoknak s nyilv�n a vel�k t�pl�lkoz� ragadoz� madaraknak is. R�szben a mez�gazdas�gi t�bl�kon r�szben a hozz�juk tartoz� sz�nes, fajgazdag gyomn�v�nyzetben tal�lta meg �letlehet�s�geit t�bb olyan pontuszi-pannon elterjed�s� rovarfaj, amely az Alf�ld fel�l, a B�dva v�lgy�n felhatolva itt �rte el terjed�s�nek �szaki hat�r�t, p�ld�ul a farkos lombsz�cske (Tettigonia caudata). Ezen fajok t�bbs�ge m�ra m�r elt�nt J�svaf� k�rny�k�r�l, a farkos lombsz�csk�b�l is csak h�rmond� maradt ott, ahol m�g kisparcell�s m�vel�s folyik.

A m�vel�s felhagy�sa ut�n a parlagf�ldek szukcesszi�j�t mintegy m�sf�l �vtizede nyomon tudjuk k�vetni.

A sz�nt�k hely�n el�sz�r „hagyom�nyos” vet�si gyomokb�l (Agrostemma githago, Centaurea cyanus, Consolida regalis, Adonis aestivalis,Reseda lutea) �s egy�ves fajokb�l �ll� tipikus parlagt�rsul�s (consolido-Sachyetum annuae) alakult ki, amely azoban 2-3 �v leforg�sa alatt meg is sz�nt. A k�vetkez� st�dium �rd�gbocskoros-muharos parlaggyep volt (Caucalidi lappuae-Setarietum), benne t�meges a Bifora radians, az Erigeron acris �s a Lactuca saligna. Ez a t�rsul�s 4-5 �v m�lva �tadta hely�t egy m�sik �letk�z�ss�gnek, s fajai m�ra szinte elt�ntek a veget�ci�b�l. Magvaik tov�bbra is a talaj magbankj�ban vannak, hiszen ha a talajt megbolygatja valami (ember vagy �ppen egy vaddiszn� konda), ezek a n�v�nyek lesznek az els�k, amik el�sz�r kihajtanak.

Egy id� ut�n elkezdtek a parlaggyepekben megjelenni az �vel� f�vek �s vel�k egy�tt sz�mos egy�b n�v�nyfaj is megjelent a parlagon, �gymint a Filipendula vulgaris a Dianthus pontederae a Polygala major �s a magasra n�v� Centaurea fajok. Megjelentek tov�bb� a verseng�st kev�sb� t�r� fajok is, mint az Alyssum montanum ssp.brymii (bensz�l�tt alfaj) vagy a Pulsatilla grandis �s a Nonea pulla, azonban ink�bb csak ott, ahol a vaddiszn�t�r�s nyom�n egy kis szabad hely t�madt. N�hol ezeket a gyepeket �tmenetileg m�g kasz�lt�k is, ekkor �sszet�tel�k �s szerkezet�k a f�lsz�raz gyepek�hez v�lt hasonl�v�.

Ez sem tarthat azonban sok�ig, hiszen a szukcesszi� ilyen kedvez� viszonyok k�z�tt nem a gyepekkel z�rul, �gy el�ret�rtek a cserj�k, els�sorban a maradak �ltal terjesztett magv� cserjefajok (Prunus spp., Rosa spp., Crataegus spp.). 

A ter�let hasznos�t�sa, a szukcesszi� el�remenetel�nek megakad�lyoz�s�nak lehet�s�gei

J�svaf�n �s k�rny�k�n pont ezt szerett�k volna elker�lni. A szukcesszi� tov�bbhalad�s�t t�bbf�lek�ppen is meg lehet akad�lyozni. Ennek egyik m�dja a ter�let id�r�l id�re val� megbolygat�sa (felsz�nt�sa, t�rcs�z�sa stb.). Ezzel val�ban el�rj�k a ter�let z�r�d�s�nak megakad�lyoz�s�t, azonban �gy mindig a gyomok ker�lnek el�sz�r a ter�letre, hiszen a szukcesszi� els� l�p�se a gyomok megjelen�se (mint ahogy azt megfigyelhett�k ezen a ter�leten is). Enn�l jobb megold�s, hogyha a ter�letet kasz�ljuk, �gy fenntartva a gyept�rsul�st. Ezt tett�k �vsz�zadokon kereszt�l a helyiek, term�szetesen nem term�szetv�delmi c�llal, hanem az itt nyert sz�n�b�l tartott�k el �llataikat. Azonban a m�r eml�tett okok miatt az emberek a 60-as �vekben felhagytak a ter�let kasz�l�s�val �s m�r szarvasmarh�ikat sem legeltett�k itt t�bb�. A ter�let elkezdett becserj�sedni, amit szerettek volna elker�lni. A val�j�ban gazd�tlan ter�letek gondoz�sa az �nkorm�nyzat feladata lett volna, azonban az nem rendelkezett el�g forr�ssal/apar�tussal eme feladat ell�t�s�hoz, �gy felaj�nlotta a Nemzeti Parknak a ter�letet (s �gy a gondoz�s�t is).

A Nemzeti Park pedig a ter�let legeltet�s�t l�tta a legb�lcsebb l�p�snek. A term�szetv�delmi kezel�sk�nt alkalmazott legeltet�s sor�n elterjedt m�dszer az �si jelleg�, ellen�ll�, �gynevezett g�nbank h�zi�llatfajt�k haszn�lata. A legel� �llatok viselked�s�kol�giai saj�toss�gaikb�l ad�d�an a legel� egyes r�szeit k�l�nb�z�k�ppen legelik, ez�rt a legel� mozaikoss� v�lik, ami seg�ti a ter�let diverzit�s�nak n�vel�s�t. Fontos szempont, hogy a ter�let kezel�se sor�n a n�v�nyzet �sszet�tel�hez, szerkezet�hez �s magass�g�hoz, valamint az ott el�fordul� �s v�dett �llatvil�g ig�nyeihez igazodjon.

A r�gi fajt�kkal val� kezel�s t�bb szempontb�l is el�ny�s: Ezen fajt�k azok, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a ter�let adotts�gaihoz, tov�bb� ellen�ll�ak �s csek�ly ig�ny�ek. A g�nbanki jelleg� tart�suk fenntart�sukat gazdas�gosabb� teszi, tov�bb� jelent�s turisztikai vonzer�vel b�rhatnak, ami k�zzelfoghat� gazdas�gi megt�r�l�st eredm�nyezhet.

Az ut�bbi el�nyre kiv�l� p�lda a G�adyszowban tartott hucul lovak esete. Az itt tartott �llatok l�togat�k ezreit vonzz�k �vente, n�pszer�s�tve ezzel a fajt�t �s meg�lhet�st biztos�tva sok embernek. Sajnos mi ett�l m�g nagyon messze �llunk, s messze is fogunk �llni mindaddig, am�g nem �rt�kelj�k a saj�t fajt�inkat, saj�t �rt�keinet. De t�rj�nk vissza a legeltet�sre, mint akt�v term�szetv�delemre!

A legeltet�s sor�n fontos szempont, hogy sohase lapozzunk csak egy-egy faj ig�nyeire, hanem az �l�hely eg�sz�n kell a fajok sokas�ga sz�m�ra megfelel� felt�teleket biztos�tani. Fontos elker�lni, hogy az eg�sz ter�leten az alullegeltet�s vagy a t�llegeltet�s jellemz�i megjelenjenek. A t�llegeltetett ter�leten a gyomosod�s, illetve a legeltet�st j�l t�r� fajok elterjed�se v�rhat�, m�g az alullegeltet�s kedvez a magasabb f�vek �s a bokrok elszaporod�s�nak, ami sok gerinctelen faj �s talajon f�szkel� mad�r (ugarty�k, sz�ki cs�r, havasi lile, sziki pacsirta) elt�n�s�t vonhatja maga ut�n. Vannak ugyanakkor olyan fajok, amelyek az alul- illetve a fel�llegeltet�s k�vetkezm�nyeit kedvelik, de e fajok ig�nyeit �ltal�ban j�l kiel�g�ti a legel� kisebb foltjain keletkez� s�r�l�sek is.

Fontos ez�rt a megfelel� �llatl�tsz�m kialak�t�sa, amit a legel� �llateltart� k�pess�g�nek alapj�n lehet kisz�molni, m�dos�tva a gyep regener�ci�s k�pess�g�vel, a talaj s�r�l�kenys�g�vel, valamint a ter�leten �l� term�szeti �rt�kek speci�lis ig�nyeivel.

Kutat�sok sora sz�lt arr�l, hogy ezen a ter�leten, ilyen viszonyok k�z�tt csak a legeltet�s lehet az egyetlen hossz� t�vra tervezhet� gazdas�gi forma. Pont az�rt, mert a sokszor szikl�s, sek�ly talaj�, viszonylag sz�raz gyepeken, f�ldeken ez v�gezhet� k�rnyezetber�t m�don, nem nagy befektet�ssel, de ugyanakkor nagy termel�si biztons�ggal. A jelenleg a ter�leten tartott �llatok sz�ma, testt�mege, t�pl�l�kig�nye �s kibocs�jtott �r�l�ke nem lri el, �s nem is �rheti el a k�rnyezeti terhel�snek azt a szintj�t, amit a szarvasmarha-tart�s jelentett a legel�k�n, vagy az �venk�nti tr�gy�z�s a sz�nt�f�ldeken. Egy szervesmarha testt�mege ugyanis legal�bb k�t hucul l��vel �r fel. Napjainkban a legl�k�n tartott k�r�lbel�l 100 �llat (m�nesk�nyvi kanc�k, n�vend�k kanc�k, csik�k, m�nek �s n�vend�km�nek) k�rnyezetre gyakorolt hat�sa legrosszabb esetben sem t�bb 50 marh�n�l.

A fajtav�laszt�s szempontjai

Vita volt azt illet�en is, hogy mi�rt �ppen a hucul fajta?

·              Nos a hucul k�zel sem olyan idegen fajta n�p�nkt�l, mint els� hall�sra hallatszik. A t�rt�neti Magyarorsz�gon nagyon r�g �ta teny�sztenek hucult (val�j�ban itt alakult ki), csak sajnos az els� vil�gh�bor� ut�n t�rt�ntek miatt maradt hucul n�lk�l az orsz�gunk.

·              A hucul minden t�pus� legel�n legel, nem v�logat�s, egyenletesen legel.

·              Tart�s�nak gatdas�goss�ga egyr�szt ig�nytelens�g�b�l ered, m�sr�szt abb�l, hogy testt�meg�hez viszony�tott takarm�nyig�nye kisebb, mint a t�bbi l�fajt��. J�l teny�szthet�.

·              Hegyi l�fajtak�nt kiv�l�an alkalmas hegyi ter�letek kihaszn�l�s�ra

Eld�nt�tt�k teh�t, hogy a hucul fajt�t fogj�k itt tartani, ami r�szben a fajt�nak is j� (hiszen egyr�szt az addigi �letter�t-Budapesti �llat- �s N�v�nykert- m�r kin�tte, m�sr�szt �gy v�gre eredeti �l�hely�hez hasonl� ter�leten �lhettek tov�bb), m�sr�szt a Nemzeti Parknak is j�, mert �gy kevesebbet kell a ter�let szukcesszi�-el�rehalad�s�nak megakad�lyoz�s�ra ford�tani. Emellett rekl�mot is csin�lhat ez a kis fajta a Nemzeti Parknak, ha j�l gazd�lkodnak vele. Mindemellett m�g g�nbanki szerepet is bet�lthetnek, meg�va ezzel egy fajt�t a magyarorsz�gi kivesz�st�l. (�m ekkot m�g nem gondolt�k, hogy egyszer majd a kezdeti 6 kanc�s �s egy m�nes �llom�nyuk majd 60 kanc�ra, t�bb m�nre �s sok-sok n�vend�k�llatra fog majd duzzadni…)

A fajta le�r�sa

A fajta kialakul�s�snak t�rt�nete

Maga a hucul n�v az �szak-keleti K�rp�tok (a Tisza, Prut, Cseremosz �s a Borodina forr�svid�ke) n�p�nek nev�b�l ered, akik tartott�k �s teny�sztett�k ezt a rendk�v�l hasznos l�fajt�t. A huculok-a n�p- nem a v�lgyekben telepedtek meg, mint m�s n�pek, hanem az erd�s k�poknak az erd��vb�l kiemelked� magaslatain. Ebben az �ttalan h�z�ban kiz�r�lag lovon k�zlekedtek, s minden terhet l�val sz�ll�tottak. E szikla�sv�nyekkel tark�tott hegyi terepen rend�thetetlen biztons�ggal, hihetethen kitart�ssal tud a hucul l� j�rni. Sok tud�s foglalkozott a hucul l� eredet�vel, de egybehangz� �ll�t�suk csak annyi, hogy a hucul a primit�v fajt�k egyik k�l�nlegesen �rt�kes k�pvisel�je, s a vad �si form�t�l kev�ss� k�l�nb�zik. Val�sz�n�leg �rp�d-ap�nk is ezekhez hasonl� lovakon foglalhatta el a K�rp�t-medenc�t.

A zord k�r�lm�nyek, a n�ha meleg, m�skor hideg id�j�r�s, a szeg�nyes takarm�nyoz�s �s a haszn�latra ir�nyul� szelekci� alak�totta ki az �llom�nyt kit�n� kond�ci�tart�, biztos l�p�s�, ragyog� munkak�szg�s� hegyi l�fajt�v�.

�sszbenyom�s

A hucul l� �n�ll� fajta, fenot�pus�ban �s �letm�dj�ban minden m�s fajt�t�l k�l�nb�zik. A kult�rfajt�khoz szokott szem� ember m�k�snak tekinthetik az igazi hucul lovat, mint a primit�v fajt�k m�ig fennmaradt h� k�pvisel�j�t. Primit�v fajtajellege megnyilv�nul kih�v�, kifejez�steljes, b�sz tekintet�ben, gyakran neh�z, m�gis sz�p alak� csontos fej�ben, h�sos pof�iban. Kicsis�ge ellen�re sem kelti cs�k�tt l� benyom�s�t, hat�rozottan t�meges fajta. Szemei kicsik, nagy csom� k�cos �st�k m�g�l n�znek ki. Nyaka r�vid, sokszor t�lizmolt. S�r�nye, �st�k�hez hasonl�an d�s, vastag sz�l�,  a csik�� hossz� ideig fel�ll�. Baltav�g�sa nem kifejezett, ami optikailag cs�kkenti a magass�g�t.

T�rzse hossz�, amit er�s, viszonlyag r�vid l�bak t�masztanak al�. Fara jellemz�en t�ln�tt, ami nem jellemz� a t�bbi fajt�ra.

Sz�ne ma legt�bbsz�r a pej k�l�nb�z� �rnyalatait veszi fel (gesztenye-, s�t�tgesztenye-, piros-, vil�gos-, s�t�t-,  stb.), de a magyar �llom�nyban egyre gyakoribbak a fak� egyedek (mogyor�-, zsemlye-, eg�r- stb.). �rdekess�g, hogy Lengyelorsz�gban sok a tarka egyed, ami k�l�nleges ugyan, de semelyik m�sik a fajt�t teny�szt� orsz�g nem engedi meg a fajt�ban a foltos egyedek jelenl�t�t. Jellemz� a fajt�ra a h�tsz�j, a l�bakon tl�lhat� �gynevezett zebroid cs�kolts�g �s a v�llkereszt is. Nem l�tj�k t�l sz�vesen a vil�gos sz�nt�nus�, sokjegyes egyedeket. Ezeket mindig is ker�lt�k, b�r sosem voltak a teny�szt�sb�l kiz�r� okok.

Magass�ga130-145 cm k�z�tt ingadozik.

A k�zhiedelemmel ellent�tben mind l�p�se mind �get�se halad�s, s v�gt�ban is nagy k�nnyeds�ggel el�ri a 38 km/�r�s sebess�get. Felt�tlen munkak�szg�s�nek �s kitart�s�nak k�sz�nhet�en mind gyermekek, mind feln�ttek sz�m�ra ide�lis t�rs, mind hobbil�k�nt, mind vesenyt�rsk�nt. A gyerekek n�ha nem teljesen egy�rtelm� jeleire is kedvvel reag�l, s az er�sebb testaklat� feln�tteket is temp�san viszi, ha arra k�rik.

A ridegtart�st j�l viseli, s�t ig�nyli is. A K�rp�tok k�rnyezeti hat�sa alatt kialakult kis termet� fajta ig�nytelen �s kit�n� kond�ci�tart�, ez�rt az �v legnagyobb r�sz�ben ist�ll� n�lk�l is terthat�. A nagy hidegben is elegend� sz�m�ra egy egysze� f�szer �p�let. Gondoz�sra, takarm�nyoz�sra sem ig�nyes, szer�ny takarm�nyoz�s mellet is meg�rzi kond�ci�j�t.

A lovak �ltal fenntartott ter�let jellemz�se

B�r a L�fej-v�lgy is a „hucul lovak�”, m�gsem szeretn�k r�la k�l�n�sebben r�szteletesen �rni, mert ezen a r�szen nem v�geznek a lovak gyepmeg�v�st, ink�bb csak kereszt�lhaladnak ezen a m�g ver�f�nyes naps�t�sben is s�t�t, h�v�s szurdokon.

A fenns�kok zon�lis-t�lgyeseinekhely�n kialakult k�z�psz�raz, magasf�v� kasz�l�k egy�ntet�, egys�ges jelleg�ek, uralkod� sz��f�v�k a sud�r rozsnok (Bormus erectus), az �d�bb r�szeken a francia perje (Arrhenaterum elatius) is, aljf�vei: mindenekk el�tt a bar�zd�s cenkesz (Festuca rupicola) �s a rezg�p�zsit (Briza media) ,amelyeket a kasz�l�s felhagy�sa eset�n mindink�bb m�s fajok (f�leg a tollas sz�lkaperje-Brachypodium pinnatum) szor�tanak ki.

Az alacsonyabb fenns�kok �s v�lgyek r�tjei �s gyepeinek szukcesszi�j�t a m�vel�s felhagy�sa ut�n mintegy m�sf�l �vtizede nyomon tudjuk k�vetni.

A sz�nt�k hely�n el�sz�r „hagyom�nyos” vet�si gyomokb�l �s egy�ves fajokb�l �ll� tipikus parlagt�rsul�s (Consolido-Sachyetum annuae) alakult ki, amely azoban 2-3 �v leforg�sa alatt meg is sz�nt. A k�vetkez� st�dium �rd�gbocskoros-muharos parlaggyep volt (Caucalidi lappuae-Setarietum). Ez a t�rsul�s 4-5 �v m�lva �tadta hely�t egy m�sik �letk�z�ss�gnek, s fajai m�ra szinte elt�ntek a veget�ci�b�l. Magvaik tov�bbra is a talaj magbankj�ban vannak, hiszen ha a talajt megbolygatja valami, ezek a n�v�nyek lesznek az els�k, amik kihajtanak.

Egy id� ut�n elkezdtek a parlaggyepekben megjelenni az �vel� f�vek �s vel�k egy�tt sz�mos egy�b n�v�nyfaj is megjelent a parlagon, �gymint a Filipendula vulgaris a Dianthus pontederae a Polygala major �s a magasra n�v� Centaurea fajok. Megjelentek tov�bb� a verseng�st kev�sb� t�r� fajok is, mint az Alyssum montanum ssp.brymii (bensz�l�tt alfaj) vagy a Pulsatilla grandis �s a Nonea pulla, azonban ink�bb csak ott, ahol a vaddiszn�t�r�s nyom�n egy kis szabad hely t�madt. N�hol ezeket a gyepeket �tmenetileg m�g kasz�lt�k is, ekkor �sszet�tel�k �s szerkezet�k a f�lsz�raz gyepek�hez v�lt hasonl�v�.

Ez sem tarthat azonban sok�ig, hiszen a szukcesszi� ilyen kedvez� viszonyok k�z�tt nem a gyepekkel z�rul, �gy el�ret�rtek a cserj�k, els�sorban a maradak �ltal terjesztett magv� cserjefajok (Prunus spp., Rosa spp., Crataegus spp.). 

A parlaggyepekkel bor�tott h�takon gyakran tal�lunk olyan kisebb-nagyobb gyepfoltokat, amelyekr�l ler�, hogy gyep�k nem a parlagon hagy�s ut�n j�tt l�tre, hanem jelent�s m�rt�kben eredeti �sszet�tel�. A valamikori szek�rutak mezsgy�i is j�l k�l�nb�znek a parlaggyepekt�l. „Szik�rabb”, sov�nyabb term�helyet ig�nyl� f�vek, mint a pusztai ls a v�kony csenkesz (Festuca rupicola, Festuca valesiaca) uralkod� benn�k, kora tavasszal b�ven ny�lik a tavaszi h�rics (Adonis vernalis) �s a le�nyk�k�rcsin (Pulsatilla grandis). Majd az ap�cavir�g (Nonea pulla), a magyar szegf� (Dianthus pontederae) �s a sztyeppr�tek megannyi m�s faja k�vetkezik. Ahol egy-egy szik�rabb folt, t�b�roldal ad�dik, ott- szinte �sszetorl�dva- jelenik meg valamennyi faj, amely az alacsonyabb szint sztyeppr�tjeire jellemz�. Elegend� n�h�ny n�gyzetm�ter �s m�ris tarka mint�zat� sz�nyegbe fon�dik a szelymes d�rdahere (Dorycnium germanicum), a b�rci �s a hegyi here (Trifolium alpestre �s Trifolium montanum), a s�rga �s a borzas len (Linum flavum �s Linum hirsutum), a nagy pacsirtaf�( Polygala major), k�l�nf�le zan�tok (Cytisus spp.) �s peremizsek (Inula spp.) s�rg�ll� foltjai s a gyepb�l kiemelked� nyurga imol�k �s erny�s�k. Ilyen foltban siker�lt megtelep�teni az osztr�k s�rk�nyf� (Dracocephalum austriacum)-m�ra m�r ezresre gyarapodott- �llom�ny�t.

L�nyeg�ben ugyanezt az �sszet�telt mutatj�k azoknak a t�bbnyire meredek, n�hol szikl�s vagy k�t�rmel�kes lejt�knek gyepei is, amelyeket a L�fej- �s Tohonya-v�lgy valamikor rendszeresen kasz�lt, m�ra a hucul lovakkal megm�velt oldalain l�thatunk. Ahol talajuk term�r�tege kiss� m�lyebb, ott a tollas sz�lkaperje ls a hegyi s�s, ahol sek�lyebb, ott a pusztai csenkesz a legfontosabb gyepalkot�. Gyep�kb�l magasan kiemelkednek a sud�r rozsnok (Bromus erectus), a pelyhes ls a t�m�tt zabf� (Helictotricon pubescens, Helictotrichon compressum) �s a francia perje (Arrhenaterum elatius) sz�lf�vei. T�meges benn�k a tavaszi h�rics �s a le�nyk�k�rcsin, a m�szkedvel� jelleget pedig a pillang�svir�g�ak fajgazdags�ga h�zza al� (ny�lszapuka-Anthyllis vulneraria, tarka koronaf�rt-Coronilla varia, zan�tok sokas�ga- Cytisus alba, austriacus,hirsutus, procumbens, ratisbonensis, tov�bb� a selymes d�rdahere- Dorycnium germanicum, a fest� rekettye-Genista tinktoria, a nagyvir�g� �s a magyar lednek- Lathyrus latifolius �s L. pannonicus, a homoki baltac�m-Onobrychis arenaria, a magyar, �s a pirosl� here- Trifolium pannonicum �s rubens, a keskenylevel� b�kk�ny-Vicia tenuifolia.). T�bbf�le-s�rga, osztr�k, borzas len (Linum flavum, austriacum, hirsutum), az olasz, a halv�ny, �s a k�nya harangvir�g (Campanula bononiensis, C. cervicaria, C. glomerata, C. sibirica ssp. Divergentiformis), ajakosok (a bakf�-Betonica officinalis, a mezei �s a l�zs�lya- Salvia pratensis, S. verticillata, a hasznos tisztesf�-Stachys recta, a sarl�s �s a hegyi gamandor- Teucrium chamaedrys, T. montanum, a magas �s a magyar kakukkf�- Thymus marschallianus, Th.pannonicus) sokf�le erny�s (a t�mj�nillat- Libanotis pyrenaica, a buglyos �s a szarvaskocsord-Peucedanum alsaticum, P. cervaria, a nagy f�ldit�mj�n-Pimpinella maior, a sz�rke gurgolya-Seseli osseum) �s f�szkesvir�gzat� (csillag-gerebcsin-Aster amellus, az aranyf�rt �szir�zsa- Aster linosyris, a budai, a vast�v�, a t�sk�s, �s a tarka imola- Centaurea sadleriana, C. scabiosa, C. spinulosa, C. triumfetti, a borzas, a kardos �s a f�zlevel� peremizs- Inula hirta, I. ensifolia, I. salicina, .a nagyf�szk� hangyabog�ncs- Jurinea mollis ssp. Macrocalathia stb.) teszi v�ltozatoss� a gyepeknek a k�p�t.

A n�v�nyek k�pei megtekinthet�ek a k�pt�rban vagy az al�bbi linken:
//gportal.hu/gindex.php?pg=20652446&gid=1894925

Felhaszn�lt irodalom:

Baross G. (szerk)(1998): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mez�gazda Kiad�, Budapest

Dr. Radics L-Dr. Seregi J. (2005): �kol�giai szeml�let� �llatiterm�k-el��ll�t�s. Szaktud�s Kiad� H�z, Budapest

T�zs�r J.-Bed� S. (szerk) (2003): T�rt�nelmi �llatfajt�ink enciklop�di�ja. Mez�gazda Kiad�, Budapest

Mih�k S�ndor (1994): A p�nil�. Mez�gazdaKiad�, Budapest

P�ni- �s Kisl�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�let�nek alapszab�lya, teny�szt�si szab�lyzatai �s taljes�tm�nyvizsg�lati rendje. REXPO Kft, Debrecen (2002)

A G�m�r-Tornai-karszt (Aggteleki karszt �s Szlov�k-karszt) �s a Csereh�t Turistak�nyv �s �tik�nyv (2004), Cartographia Kiad�, Budapest