Írás arról, hogy valyon miért gyűri le a hucul a többieket?
Az első, és talán legkézenfekvőbb válasz erre az, hogy a hucul kislovak viszonylag külterjesen vannak tartva a mai napig, így kiscsikó koruktól kezdve ménesben élnek. Emiatt talán jobban fel vannak készülve a csatározásokra, mint egyedül felnevelkedett társaik.
Ez nagyon jól hangzik, ám az egyedül felnevelkedett huculok is kivívják a tiszteletet maguknak, és akár "nagylovak" között is ők lesznek a vezérek. Így más okot kell keresnünk!
A hucul lovaknak nagyló társaikhoz képest arányaiban nagyobb a pofájuk. (Ezt onnan is lehet tudni, hogy a legtöbb hucul lónak (amivel én találkoztam), nagylózabla kellett, vagyis a "12,5-es". Két lovunknak ez a zabla kicsinek bizonyul, így nagyobb zablát használnak. )
Mivel nagyobb a pofájuk, nagyobbat tudnak harapni.
A másik ok lehet, hogy a hucul lovak, mivel a primitív fajták képviselői, nagyobb ellenállóképességgel és magasabb fájdalomküszöbbel bírnak, mint nagyló társaik. Hallottunk már olyat, hogy egy hucul egyszer csak, minden előzmény nélkül kidőlt a lovasa alól. Utóbb, a boncolás során kiderült, hogy lenyelt egy zacskót, ami rátapadt a beleire, nem tudott táplálékot felvenni és szörnyű kínok között pusztult el. Ebből a gazda semmit sem látott.
A nagyobb ellenállóképességet mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mi állataink például csak a kötelező oltásoknál látnak állatorvost és nem amiatt, hogy kegyetlenek lennénk, vagy hogy nem figyelnénk rájuk, pusztán a huculoknak jó az immunrendszerük és kevésbé betegednek meg, mint társaik. Egy esetben azt mondta az állatorvos, hogy jobb lenne elaltatni az egyik heréltünket, mert lovagolni már sose lehet rakta, annyira sánta, és sánta is marad örökre. Kb. fél év alatt kiheverte és ma is lovagolunk rajta. Egy másik esetben azt mondta, hogy csak azért ne altassuk el a sánta kancát, mert van tenyészértéke, de amúgy örök életére sánta marad.... Hét hét múlva kutya baja sem volt.
Vagyis az erősebb immunrendszer miatt kevésbé betegednek meg, a nagyobb tűrőképesség miatt nagyobb fájdalmat viselnek el. Ez egys verekedésnél is fontos lehet, ahol nagyobb rúgásokat visel el, mint egy nagyló.
További ok lehet, hogy nagy a szervezeti szilárdságuk. Ez azt jelenti, hogy egy-egy rúság, baleset után nem sántikálnak hetekig, s mivel hamarabb épülnek fel, mint az ugyanannyira sérült nagyló társaik, ők már harcra készek, amikor a nagyló még lábadozik... Egy lábadozót pedig nem nehéz legyőzni.
Ezek a tézisek nem csak a huculra vonatkoznak ám. Rengetes olyan történetet hallani, hogy egy sheti vagy egy hucul vagy egy konik (vagy exmoore... stb.) bekerült nagylovak közé, s percek alatt ő lett a vezető, s a nagylovak, legyenek azok akár arab vagy angol telivérek remegve sorakoztak a legelő szélén, hogy had menjenek a boxukba ez elől a kis terrorista elől...(Holott csak életrevalóbb a kicsi.)
Talán ebből is kitűnik, hogy a kislovak nem egyenlőek a játéklovakkal. Nagyon sokat azt gondolják, hogy azért, mert kicsi, gyengébb is, meg kevésbé terhelhető, de ez kb olyan tévhit, mintha a szürkemarhát féltenénk a holstein-fríazektől, mert hogy szegényt amazok biztos szétverik...
írta:rixa |