A hucul kisl�, ahogy �n l�tom

A sz�rmaz�sa

A hucul kislovat gyakran nevezik a K�rp�tok p�nij�nak. Hogy mi�rt? Az�rt, mert az �sszes K�rp�tok-beli n�p mag��nak �rzi, �s trianoni t�rgyal�sok ut�n nem is nagyon lehet eld�nteni, hogy kit illet a „fajta tulajdonosa” c�m. Mind magunk�nak �rezz�k ezt a fajt�t, �s azt hiszem, joggal. Ez a kisl�fajta nem egy konkr�t helys�gben alakult ki, mint mondjuk a Kisb�ri, vagy a Lipicai, hanem egy nagyobb ter�leten, a Tisza forr�svid�k�n. Pontosabban a „K�rp�tok gerinc�n, az erd��vb�l kiemelked� magaslatokon, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Putila, a Brodina forr�svid�k�n, Bukovina, Gal�cia �s Magyarorsz�g hat�rter�let�n �l� hucul n�p kez�n.”(Mih�k 2006)

A fajta el�sz�r egy l�teny�szt�si k�nyvben szerepel, 1603-ban. A fajta els� m�nese 1792-ben m�r m�k�d�tt. Ez viszonylag k�s�i d�tumnak t�nik, de n�zz�k csak meg a t�bbi magyar fajt�nkat! N�niusz: 1816, Kisb�ri: 1853, Gidr�n:1818, Furioso: 1841, Shagya 1816 (az 1789-ben alakult a m�nes, el�sz�r csak Mez�hegyes fi�km�nesek�nt szolg�lt, azonban k�s�bb �n�ll�s�got kapott, �s egy 1816 m�rciusi hat�rozat �rtelm�ben az ott lev� kanc�kat azut�n csak keleti v�rvonal� m�nekkel fedezhett�k, ez�rt tekintem �s 1816-ot a m�nes l�nyegi alakul�s�nak), Lipicai: 1580. Megfigyelhetj�k, hogy a huculnak volt a magyar fajt�ink k�z�l m�sodikk�nt m�nese, a lipicai ut�n. A t�bbi magyar fajt�nkat (lipicait kiv�ve) is ebben az id�ben kezdt�k kiteny�szteni, �m ekkor a hucul m�r egy l�tez� fajta volt �s nem csak teny�szc�l.

Jogosan mer�l fel az olvas�ban, hogy j�-j�, hogy m�r az 1600-as �vekben eml�tik, de mikor �s kik hozt�k ide? Nos ez olyan k�rd�s, amiben �n nem hiszem, hogy hiteles v�laszt tudok adni. T�bb te�ria van a hucul fajta eredet�re. Egyes forr�sok szerint mindig is itt volt vagyis az eur�pai vadl� egy m�nese lenne, m�sok a honfoglal� magyarokhoz k�tik a megjelen�s�ket (k�ts�gtelen, hogy honfoglal� �seink is a huculhoz meglehet�sen hasonl�t� lovakon �rkeztek a K�rp�t-medenc�be,) �s a peremvid�ken fennmaradhatott, alkalmazkodhatott a k�r�lm�nyekhez a t�pus. M�sok a kunok bej�vetel�hez k�tik, �s szerint�k a huculok val�j�ban elszl�vosodott �zok.

Nem lehet tudni. Azt azonban biztosan �ll�thatom, hogy k�r�lbel�l a k�z�pkorig minden ember hasonl� m�ret� �s habitus� lovon k�zlekedett. Eg�sz eur�p�ban elterjedt volt ez a t�pus, �gy ak�r a magyarokkal is j�hetett, ak�r a kunokkal, ak�r az is lehet, hogy mindig is itt volt a hucul.

A huculok sokoldal�an haszn�lt�k lovukat. A szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt csak a legr�termettebb, legr�sebb egyedek maradtak fenn. A hucul paraszt nem n�zte a lova sz�n�t vagy feje nemess�g�t, a legjobban teljes�t� lovat szerette. M�lh�zta lov�t, nyergelte is �s erd�szeti munk�t is v�geztetett �llat�val. A hegyi ember nem engedhette meg mag�nak, hogy k�l�n lovat tartson h�tasnak �s k�l�n egyet a fahord�sra. Mindenre alkalmasnak kellett lennie az �llatnak, emellett kiegyens�lyozottnak �s biztosl�pt�nek is.

A fajta egyedei a t�rt�nelem viharaiban sz�tsz�r�dtak, �llom�nya t�bbsz�r drasztikusan lecs�kkent, majd �jra n�ni kezdett. Ma jelent�s l�tsz�m� egyed tal�lhat� Lengyelorsz�gban, Rom�ni�ban, Magyarorsz�gon, Szlov�ki�ban, Csehorsz�gban �s Auszti�ban.

A hucul l� k�lleme

„A hucul l� �sszbenyom�s�ban �s �letm�dj�ban is minden fajt�t�l k�l�nb�z�, egyed�l�ll� fajta. A kult�rfajt�khoz szokott szem� ember meglep�nek tal�lja a hucul lovat, mint a primit�v fajt�k m�ig megmaradt k�pvisel�j�t.

Primit�v fajtajellege megnyilv�nul apr� termet�ben, gyakran neh�z, m�gis sz�p alak� csontos fej�ben, h�sos pof�iban, ig�nytelens�g�ben ellen�ll�-k�pess�g�ben.

Kicsis�ge ellen�re sem kelti cs�k�tt l� benyom�s�t. A hucul feje ar�nylag nagy, azonban hossza, a durva csontozata, pofasz�less�ge �s a test t�mzsis�ge miatt nem felt�n�. Az orrh�t oldaln�zetben a homlokm�lyed�s ut�ni, els� r�szben egyenes vonal�, azt�n kis nyeregszer� m�lyed�s l�that�, majd a fels�ajakig dombor� vonal�. A pof�n a r�g�izmok j�l fejlettek. El�ln�zetben nagy sz�less�ge, oldaln�zetben a j�l izmolt a j�l izmolt hatalmas fel�lete teszi durv�v� a fej als� oldal�t, amely a fels� oldal�nak igen nemes �s sz�raz vonalaival egy�tt olyan jellegzetess�get ad a huculnak, amelyet m�s fajt�kn�l nem tal�lhatunk.

A k�z�phossz�, gyakran hossz� nyaka vastag, sz�les �s izmos, a tark�t�l a marig sz�les egyenes vonal�. A b�s�ges �st�k �s s�r�ny d�s, vastag sz�l� a csik�kn�l hossz� ideig fel�ll�. Gyakran elfedi a szemeket, a homlokot �s a mart. A mar rendk�v�l sz�les, lapos, �s izmosan p�rn�zott. Emiatt alacsonyabbnak t�nik, mint a val�s�gos m�rete. A h�t felt�n�en hossz� �s sz�les. A far t�ln�tt, amelyik a t�rzs hossz�hoz k�pest r�vid �s lejt�s, de sz�les �s izmos. A farok t�ve m�ly, n�ha t�z�tt. A v�llak sz�lesek, meredek lapock�k jellemzik. A sz�gy �s a mellkas sz�les, igen m�ly, �s nagyban hozz�j�rul a hucul testalkat�nak z�m�ks�g�hez. A mellkast dong�s bord�k �s �lbord�k z�rj�k. Lapos bord�j� hucul l� nincs.

A m�ly t�rzs �s mellkas r�vid l�bakon nyugszik. A l�bak er�sek, az alkar �s a combcsont terjedelmes izomzattal bor�tott. Az iz�letek j�l fejlettek.

A sz�r sz�raz, inas, a cs�d vastag, szint�n sz�raz. A pat�k kicsinyek, j�l form�zottak, patkol�s n�lk�l is igen ellen�ll�ak.

Az �llat teher n�lk�l kiss� al��ll�tott. A t�g, vagy a sz�k �ll�s ritka.”

(r�szlet a fajtaszetenderdb�l, 2007)

A k�vetkez� �ll�t�ssal azonban nem �rtek egyet. E szerint l�p�se, �get�se r�vid, nem halad�s. Ezt saj�t tapasztalataink �s m�r�seink t�masztj�k al�. A l�p�s, az �get�s �s a v�gta temp�j�t, m�rmint amit r�gebbi k�nyvek a katonalovak sz�m�ra el��rnak, a hucul lovak gond n�lk�l teljes�tik. Ezek az ir�nysz�mok nagylovakra vonatkoznak, �s a hucul ezt az iramot er�lk�d�s n�lk�l teljes�ti. T�vlovagl�ssal foglalkoz� k�nyvekben lehet m�g iramra vonatkoz� ir�nyelveket tal�lni, �s azokat az iramokat is k�nnyed�n teljes�ti a hucul. Elk�pzelhet�, hogy nem vagyok tiszt�ban a mozg�s halad�ss�g�nak fogalm�val, de ha ugyanolyan gyorsan tud haladni, mint a nagyl�, akkor szerintem az halad�s (m�r ha a nagylovak temp�j�t vessz�k halad�s temp�nak). M�r �rtelmez�s szerint halad�s az a l�, melynek h�ts� patanyoma nem marad el az els� patanyomt�l. Nos az �ltalam ismert hucul lovak erre is r�c�folnak.

Mivel mi nem d�jugratunk hucullal, nem tudom sem megc�folni sem meger�s�teni a hucul l� j� ugr�k�pess�g�t. Amilyen szinten mi ugratunk (60cm) azt a hucul lovak k�nyed�n teljes�tik.

A sz�n�t illet�en a legt�bbsz�r az van le�rva, hogy: „Legt�bbsz�r �zsz�n-pej, t�bb�-kev�sb� fak�, vagy eg�rsz�rke sz�r�kkel keverve. A gesztenyepej, de a s�t�tpej, a ny�ri fekete, �s a fak� is gyakori. El�fordul tarka is. A tarka hucul kiz�r�lag Lengyelorsz�gban tal�lhat�.

A jegyes egyedek tov�bbteny�szt�se nem k�v�natos a fajta homogenit�snak meg�rz�se �rdek�ben. Az eg�rfak� az eredeti, �si sz�nv�ltozat, de igen ritka. Ezzel a sz�nnel is, meg a pejjel is egy�tt j�r a fekete h�tsz�j, gyakran a l�bak zebroid cs�koz�sa �s v�llkereszt.” (forr�s: fajtasztenderd, 2007)

A 2002-es m�nesk�nyv szerint az magyarorsz�gi �llom�ny k�zel fele pej; fak� (eg�rfak� �s fak�) a 15-20%-a, fekete az �llatok tizede, s�t�tpej az �llatok �jabb tizede, �s a marad�k 10% pedig ny�rifekete, s�rga �s egy�b sz�n�. Turjaremet�n magasabb volt a fak�k ar�nya, volt kb. 4% s�rga, viszonyt feket�t nem �rtak le (csak 6 ny�rifeket�t).

A haszn�lata

Legt�bbsz�r fogatban bet�lt�tt haszn�r�l sz�lunk, ut�na erd�szeti felhaszn�l�s�t m�ltatjuk, v�g�l sz�ba ker�l, hogy esetleg nyereg alatt is haszn�lhat� lenne. Nos mi szinte csak nyereg alatt haszn�ljuk. Amit egyesek 2007-ben kezdtek el (azt gondolva, hogy ezzel �k �tt�r�k �s el�tt�k senki sem haszn�lta nyereg alatt a hucult), azt mi 2002 �ta v�gezz�k, de m�sok m�r hossz� �vtizedek �ta. A hucul l� ide�lis h�tas, mert amellett, hogy a gyermekek j� t�rsa �s tan�t�ja lehet, a feln�tt embereket is k�nnyed�n elb�rja, �s a kezd�t�l a halad�kig mindnekinek kellemes lovagl�si �lm�nyt ny�jt. Gyakran k�rdezik meg t�lem- amikor sz�ba ker�l, hogy huculokkal foglakkozunk-, hogy r� lehet-e �lni? Meg hogy nem r�z-e? Nos hogy r� lehet �lni, ahhoz k�ts�g sem f�r, hiszen ha Csehorsz�gban �s Ausztri�ban ter�pi�s c�lokra haszn�lj�k. Akkor nem lehet vadabb, mint egy f�lv�r, de val�sz�n�leg ink�bb sokkkal j�mborabb. Hogy r�z-e? Szok�s k�rd�se. Engen el�sz�r r�zott. A m�sodik lovagl�s ut�n azonban nem k�telkedtem t�bb� abban, hogy nincs a vil�gon m�g egy ilyen k�nyelmes fajta. Nameg ez is egyed k�rd�se. A nagylovak k�z�tt is vannak kifejezetten k�nyelmes �s nagyon k�nyelmetlen, dob�l�s-r�z�s lovak is. Ez a hucul eset�ben sem fajtajelleg, hanem egy-egy egyed jellemz�je lehet. �n �sszesen 2 r�z�s huculon lovagoltam �letemben, pedig m�r t�bb, mint t�zszer ennyin lovagoltam m�r.

Ha ilyen j�mbor �s k�nyelmes, akkor nem lusta-e vagy but�cska �s lass�? Nos, egyik sem. A lustas�g megint csak egyed f�gg�. Att�l f�gg, hogy hogyan lett felnevelve, belovagolva a l�, �s hogy mit v�rnak t�le. T�bb olyan lovat l�ttam, ami az els� id�kben nagyon men�s volt, de mivel �veken �t nyugis, lass� temp�t k�veteltek meg t�le, lass� �s nyugis lett. Olyat is l�ttam, hogy egy nem t�l dimamikus l�b�l egy-k�t �v alatt p�rg�s kis kanca lett.

Abban teljesen biztos vagyok, hogy a hucul nagyon okos �s tanul�kony fajta. Lovas�j�szatra percek alatt kik�pezhet� �s fogatba is vill�m-gyorsan tanul. Ha egy p�lya-rajzot gyakorolunk vele, 3-4 k�r alatt megjegyzi. Ha 3-4 alkalommal ugyanannyi k�rt megy�nk vele a lovas�j�sz p�ly�n az azt k�vet� alkalommal fel fog h�borodni ha elt�r�nk a szok�sunkt�l. A lovast is nagyon gyorsan megszokja. Az idei egyik csik� p�ld�ul �let�nek m�sodik terep�n v�gig el�l ment, m�ghozz� nagyon sz�pen, temp�san.

A lass�s�g�r�l csak annyit, hogyha orsz�gos bajnoks�got lehet vele nyerni fogatban, akkor nem lass�. Ha gyorsabb eredm�nnyel ker�l a d�nt�be, mint a leggyorsabb nagyl� fogat, akkor nem lass�. Ha a nagylovak nem tudj�k otthagyni v�gt�ban, akkor nem lass�.

F�rre�rt�s ne ess�k! Nem azt mondom, hogy a hucul gyorsabb, mint egy versenyz� angol teliv�r. De ha vesenyz�sre nem k�pzett hucult egy versenyz�sre szint�n nem k�pzett angol teliv�r nem tud lefutni, akkor az angol teliv�r nem gyorsabb ann�l a huculn�l.

Mint fentebb t�bbsz�r is eml�tettem, a hucul lovakat sz�lesk�r�en lehet(ne) haszn�lni. Mind western, mint lovastorn�s huculra van p�lda. Kiv�ll� jelleme miatt ide�lis csal�di l� is lehetne, ha azemberek elfogadn�k, hogy att�l hogy kisl�, m�g nem gyenge d�sz�llat.

Felhaszn�lt irodalom:

Dr. Mih�k S�ndor (2006): A hucul l� monogr�fi�ja, g�nmeg�rz�se, Animal welfare, etol�gia �s tart�stechnol�gia

Dr. Mih�k S�ndor (2007): A hucul kisl� teny�szt�si szab�lyzata

Kov�csy B�la �s Monostori K�roly (1892): A l� �s teny�szt�se

�rta:rixa
2007