A k�vetkez� h�napokban Enyec egyre n�, gyarapszik. Egyre t�bb id�t t�lt testv�reivel, �s egyre kevesebbet anyja mellett.

A kapcsolatai a k�lvil�ggal nagyon v�ltozatosak.

Tes�ival nagyon szeret j�tszani. Vel�k folyton csat�rozik, j�tszik, hogy melyik�k az er�sebb, �gyesebb. Nagyon j� j�t�k az egym�s kerget�se, majd a hirtelen megtorpan�st �s megfordul�st k�vet� fog�cska. Nagyokat „rode�znak”, �k�rk�dnek. Egyre kevesebbszer esnek el ezen j�t�kok k�zben. Nem csak kerget�znek, de viaskodnak is. Ezek a viaskod�sok nem v�rremen�ek, de az�rt ezek a j�t�kok m�r el�re vet�tik az �let�k folyam�n lev� kapcsolatukat is egym�ssal. Ilyenkor egym�st harapd�lj�k, �gaskodnak. Ezekben a j�t�kokban Emese nem szeret r�szt venni. Emese ink�bb arr�bb megy, � nem az a harcol�s t�pus. Ez p�rhuzam az emberekkel. Ott is a fi�k a harciasabbak, a l�nyok nem szeretnek annyira h�bor�sat j�tszani.

A szoci�lis kapcsolatok fontosak m�r csik�korban is. Ezek �pol�s�nak legpraktikusabb m�dja a tisztogat�s.. A k�lcs�n�s tisztogat�s azt jelenti, hogy a lovak egym�s mell� �llnak, v�ll-v�ll mellett �s fogsorukkal finoman harapd�lj�k, v�gigd�rz�lik a m�sik h�t�t. Ez az�rt fontos, mert ez �ltal er�s�tik a kapcsolatukat, m�sr�szt �gy olyan testt�jakat tudnak tiszt�tani, amit �k maguk nem �rnek el. Ez megfigyel�seim szerint reflexes. Ezt az�rt gondolom, mert ha egy csik�nak elkezdem d�rzs�lgetni a h�t�t, nyak�t, �nk�ntelen�l � is elkezd r�gcs�lni engem. Mivel ez az embereknek nem valami nagy �rz�s, ink�bb eltoljuk magunkt�l a kedvesked� csik�t, vagy �n azt szokam csin�lni, hogy egy m�sik csik� h�t�ra tolom a fej�t, hogy vakargassa azt.

Anyj�val felh�tlen a kapcsolatuk, Dettihez b�rmikor oda lehet menni egy kis „iv�szatra”, de egyre kevesebbszer �l anyja szokny�ja mellett. Ha baj van, vagy fesz�lt a helyzet, egyb�l anyja mell� sorakozik, �s mellette mes�rozik, mint eg�sz kis kor�ban, de ha nem t�rt�nik semmi izgalmas, csak ritk�n n�z anyja fel�.

A t�bbi feln�tt kanca nem ilyen j�fej. Azok mindig elkergetik maguk mell�l. Ez �gy t�rt�nik, hogy ha egy m�sik kanca, p�ld�ul Ostya �gy �rz�keli, hogy Enyec t�l k�zel megy hozz�, suny�t, �s kiny�jtja a csik� fel� a nyak�t, hogy megharaphassa a csik�t. A suny�t�s azt jelenti, hogy a f�l�t nem el�re fele tartja, hanem h�tra ford�tja, �s szinte hozz�sim�tja a fej�hez. Term�szetesen Enyec v�lasza sem marad el. Mik�zben sebesen elhagyja Ostya „csap�st�vols�g�t” (azaz azt a ter�letet, amin bel�l a kanca harap�sa el�rn�), elkezd r�gcs�lni. Ez �gy n�z ki, hogy megmutatja mindk�t fogsor�t �s elkezd �gy t�togni, mintha f�vet r�gna. Ez a mozg�sforma nagyon jellegzetes �s minden l� meg�rti. Valami olyasmit jelenthet, hogy „�n kicsi vagyok, vagyishogy j�val kisebb, mint e, �s l�tod, n�v�nyev� vagyok, nem akarlak megenni, �s b�ntani v�gk�pp, bocsi, hogy idej�ttem, m�r megyek is, �s m�gegyszer bocsi, t�nyleg nem akarlak b�ntani…stb.”

Sz�val a „nagy” suny�t, meg harap�sra k�sz�l, a kicsi meg elsiet a tett helysz�n�r�l �s r�gcs�l. Ez a r�gcs�l�s m�r p�r napos korban megfigyelhet� a csik�kn�l, �s k�s�bb is haszn�lj�k a rangsorban felett�k �lll�k megnyugtat�s�ra, feljebbval�s�guk kifejez�s�re.

A harmadik kateg�ria a fiatal kanc�k. A fiatal kanc�k jellemz�je, hogy m�g nincs kiscsik�juk, viszont anyai �szt�neik m�r vannak, �gy nem b�ntj�k a kiscsik�kat hanem bar�tkoznak vel�k. Ezek a fiatal kanc�k j�tszanak is a kicsikkel, �polgatj�k �ket, dajk�lj�k a kiscsik�kat. A fiatal kanc�kkal is szokt�k egym�st tisztigatni.

A negyedik kateg�ria Z�n�. Z�n� az apjuk nagyon eln�z� a fi�kkal szemben (term�szetesen Emes�vel is). A csik�k szinte kiehetik a sz�j�b�l az ennival�t, Z�n� nem b�ntja �ket. Z�n� nagyon meg�rt� �s kedves a gyermekeivel, nem is neveli �ket.