Részlet Kovácsy Béla és Monostory Károly: A ló és tenyésztésec. könyv 1892. évi kiadás Nemes ló, közönséges ló című fejezetéből

„A ló külsejének vizsgálása alkalmával nem egyszer hangoztatják a vizsgálók az előbb leírt szavakat, gyakran anélkül, hogy tisztában lennének a fogalommal, mely azokhoz van kötve. Ilyeneken esik meg aztán az, hogy minden könnyű, nekik tetszetős formájú, felborsolt-paprikázott lovat, minden további gondolkodás nélkül nemesnek s minden nehéz, különösen nyugati származás lovat legyen az a maga nemében bármily korrektül alkotott és bármily jó, közönségesnek nyilvánítanak.

Pedig a ki nem feledi azt, hogy egy szabályosan alkotott, megfelelő constititióju nehéz igáslónak téteményképessége a tulajdonosra nézve époly hasznos és becses lehet, mint a könnyű és szép ló tulajdonosára nézve annak kecses formája, mozgása és intensiv munkája , az egy pillanatig se fog habozni, mikor pl. egy minden tekintetben kitünő igáslóra a fentebbi jelzők egyikét vagy másikát alkalmaznia kell; vagyis a maga nemében épúgy nemesnek fogja nevezni a kitünő igáslovat, mint a maga nemében nemesnek hivja a kitünő nyerges- avagy versenylovet.

És méltán; mert a mily nemes, jó, egy nagyon félvér tenyésztőre nézve pl. a jó angol telivér, ép oly nemes, ép oly jó a mzeőgezdaságra nézve pl. egy jó belga, vagy franzia nehéz ló s szomoru volna, ha az utóbbi csak azért, mert ő az angol telivért ekébe, boronába nem foghatja, azt közönségesnek nevezné.

Tágabb értelemben tehát nemes minden ló, legyen az szilárd szervezetű vagy petyhüdt, a mely a fajtához tertozó jó tulajdonságoknak kiválóan birtokában van; a miért pl. az orosz ügető ló, vagy az anglo-norman ló nem tiszta származásu, azért a maga nemében igen nemes lehet s viszont habár az arabs telivér általában már azért is nemesnek nevezhető, mert tiszta származásu, mégis ki méltatná a nemes jelzőre az oly arabs vagy angol telivért, a mely pl. már tenyésztésileg »nem sikerült« s máskülönben is talán egy haszontalan gebe, a melynek értéke a bőrével egyenlő avagy – élő állapotban – teljesen haszontalan...”