A hucul kisl�

A fajta kialakul�s�nak t�rt�nete

Maga a hucul n�v az �szak-keleti K�rp�tok (M�ramaros �s Gal�cia) n�p�nek nev�b�l ered, akik tartott�k �s teny�sztett�k ezt a rendk�v�l hasznos l�fajt�t. A tarp�n domesztik�ci�j�nak �s hegyi k�r�lm�nyekhez alkalmazkod�s�nak egyenes term�ke ez a fajta.

Eredet�vel kapcsolatban t�bb elm�let is napvil�got l�tott. Ezek k�z�l az egyik, hogy a hucul lovak �sei honfoglal� eleinkkel �rkeztek a K�rp�t-medenc�be, �s az � lovaiknak a k�sei lesz�rmazottai e h�tasok, melyek a t�rt�nelmi Magyarorsz�g peremter�leteinek izol�lt r�gi�ban maradtak fenn a hegyi k�r�lm�nyekhez alkalmazkodva. Ezen elm�letet l�tszik al�t�masztani a nagyfok� k�llemi �s menettulajdons�gbeli hasonl�s�g mely a korabeli lovakat jellemezte, �s melyekr�l a fennmaradt forr�sok besz�molnak, tov�bb� a honfoglal�s kori lovas s�rokban tal�lt csontok alapj�n a testm�retek nagyfok� egyez�s�ge.

Egy m�sik elm�let szerint a hucul l� m�r a magyarok bej�vetele el�tt itt �lt a K�rp�t medenc�ben.

B�rmelyik elm�letr�l is legyen sz�, mindegyik egyet�rt abban, hogy a hucul a tarp�n, a m�ra kipusztult eur�pai �sl� egyik legk�zelebbi rokona, annak egyenes �gi lesz�rmazottja. Ezt mi sem bizony�tja jobban, mint hogy a tarp�n �jra�leszt�se �rdek�ben v�gzett visszakeresztez�sben a konyik mellett a hucul is r�szt vett.

A hucul lovat teh�t val�ban �shonosnak kell tekinti ezen a t�jon. M�r 1606-ban eml�tik, term�szetesen nem a mai �rtelemben vett fajtak�nt.

A m�nesi teny�szt�i munka kezdete 1792-t�l sz�m�that� a Radautzi �s Lucinai m�nes megalap�t�s�t�l. Ezen �vsz�m b�r k�seinek t�nhet, a t�bbi magyar fajt�val �sszehasonl�tva azonban kider�l, hogy a hucul szakszer� teny�szt�se kezd�d�tt ekkor, m�g a t�bbi fajta t�bbs�g�nek csak kiteny�szt�se kezd�d�tt el ezekben az �vekben (N�niusz: 1785, Gidr�n: 1816, Mez�hegyesi f�lv�r: 1841, Kisb�ri f�lv�r: 1853, Lipicai: 1580, Shagya: 1789). Az �vsz�zadok sor�n t�bbsz�r v�ltozott a teny�szc�l, azonban ezek nem hoztak jelent�s v�ltoz�st a fajta k�llem�ben �s �rt�km�r� tulajdons�gaiban. Jelenleg a g�nmeg�rz�s az els�dleges c�l a fajta teny�szt�s�ben.

A hucul l� egyed�l�ll� fajta, fenot�pus�ban �s �letm�dj�ban minden m�s fajt�t�l k�l�nb�zik. A kult�rfajt�khoz szokott szem� ember meglep�nek tal�lja a hucul lovat, mint a primit�v fajt�k m�ig fennmaradt h� k�pvisel�j�t. Primit�v fajtajellege megnyilv�nul apr� termet�ben, gyakran neh�z, m�gis sz�p alak� csontos fej�ben, h�sos pof�iban, ig�nytelens�g�ben, ellen�ll�k�pess�g�ben. A fajta atavisztikus jelleg�re utalnak a viszonylag gyakran el�fordul� eg�rfak� �s tarp�n sz�nek, tov�bb� a gyakori fekete sz�j a h�ton illetve a zebroid cs�kolts�g a l�bakon.

Az eredeti vad form�hoz val� k�zels�g�re utal tov�bb�, hogy �st�ke b�s�ges, s�r�nye d�s �s vastag sz�l�, a csik�kn�l hossz� ideig fel�ll�, gyakran elfedi a homlokot �s a mart, mint ahogy m�s primit�vnek tartott fajt�kn�l is megfigyelhet� ez a tulajdons�g.

Szoci�lis viselked�se kifejez�bb, �s ezen viselked�si form�k intenz�vebben nyilv�nulnak meg, mint a kiteny�sztettebb fajt�kn�l tapasztalhat�, s�t fajtat�rsait nagy biztons�ggal megk�l�nb�zteti m�s fajt�k egyedeit�l. Egym�s k�z�tti kommunik�ci� sor�n a jelz�sek sz�lesebb sk�l�j�t alkalmazz�k.

Kicsis�ge ellen�re nem kelti cs�k�tt l� benyom�s�t, hat�rozottan t�meges fajta. A mar rendk�v�l sz�les, lapos �s izmosan p�rn�zott, ez�rt is t�nik alacsonyabbnak, mint a val�s�gos m�rete.

A h�t sz�les �s felt�n�en hossz�, a far rendszeresen t�ln�tt, izmos kerekded. A farok t�ve m�ly n�ha t�z�tt.

A v�llak sz�lesek meredekek, a lapocka el�recs�szott. A sz�gy �s a mellkas sz�les, igen m�ly, mely nagyban hozz�j�rul a hucul z�m�ks�g�hez.

A l�bak mai szemmel n�zve r�videk, de er�sek, az alkar �s a combcsont er�teljes izomzattal bor�tott. Az iz�letek j�l fejlettek , a l�b�ll�s sz�les.

A sz�r sz�raz, inas, a cs�d er�teljesen fejlett, szint�n sz�raz. A pat�k kem�nyek, kicsinyek, j�l form�zottak �s patkol�s n�lk�l is igen ellen�ll�ak.

Testar�nyai �s m�rete miatt gyorsabb ir�nyv�ltoztat�sra k�pes mint nagyobb t�rsai, azaz fordul�konyabb ami jav�thatja eredm�nyess�g�t a sportok ter�n is (d�jugrat�s, fogathajt�s). Fekv� helyzetb�l val� felkel�se is dinamikusabb.

M�retek:

Kanc�kon:

marmagass�g (bot): 131-142 cm

�vm�ret: 160-176 cm

sz�rk�rm�ret: 16-19 cm

M�neken:

marmagass�g 133-145 cm

�vm�ret: 165-185 cm

sz�rk�rm�ret: 17-19,5 cm

Elterjed�se

Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en az Osztr�k-Magyar Monarchia hucul �llom�ny�t sz�tosztott�k az ut�d�llamok egy r�sze k�z�tt. Anghy Csaba professzornak k�sz�nhet� a fajta hazai fennmarad�sa, hiszen � gy�jt�tte �ssze az orsz�gban m�g fellelhet� egyedeket.

Eur�p�ban a t�rzsk�nyvi nyilv�ntart�s alatt l�v� �llom�ny legnagyobb l�tsz�mban Lengyelorsz�gban tal�lhat�. Ott mintegy 500-700 teny�szegyedet tartanak t�rzsk�nyvi ellen�rz�sben. A lengyelorsz�gi �llom�ny azonban jelent�sen elt�r a t�bbi orsz�g popul�ci�it�l, ugyanis itt rendk�v�l sok a tarka egyed, mely n�lunk nem k�v�natos. Ilyen megfontol�sb�l indultak meg a k�zelm�ltban olyan t�rekv�sek, melyek szerint a lengyelorsz�gi popul�ci� foltos egyedeit esetlegesen k�l�n t�pusk�nt vagy fajtak�nt kellene a j�v�ben kezelni. Szlov�ki�ban �s Rom�ni�ban a t�rzs�llom�ny 100 alatti. Jelenlegi m�nesk�nyvi adatok szerint Magyarorsz�gon 140 teny�szkanca van nyilv�ntart�sba v�ve.

Teljes�tm�nye

Munkak�szs�ge minden tekintetben kiv�l�. Nagy er�kifejt�sre k�pes, mind von�er� mind teherhord�s tekintet�ben. Sz�v�ss�ga p�ratlan. Hegyi terepen is biztos j�r�s�. El�bb eml�tett tulajdons�gaira j� p�lda, hogy k�t hucul XVIII. sz�zadi postakocsi el� fogva h�rom nap alatt teljes�tette a Kazincbarcika-Regetow t�vot, azaz �tkeltek a K�rp�tokon, an�lk�l, hogy a kond�ci�juk romlott volna.

A hucul term�szetv�delmi c�l� felhaszn�l�sa az Aggteleki Nemzeti Parkban:

A nemzeti park gyepes ter�leteinek hasznos�t�sa, a szukcesszi� el�rehalad�s�nak megakad�lyoz�sa a f� c�l. A ter�leten l�v� kor�bbi sz�nt�, legel� �s kasz�l� ter�letek a borsodi iparvid�k kialakul�sa, �s annak munkaer�-elsz�v�sa miatt gazd�tlanul maradtak. A gazd�lkod�s felhagy�sa miatt a szukcesszi� elindult a z�r�t�rsul�s ir�ny�ba.

Ezt t�bbf�lek�ppen is meg lehet akad�lyozni. Ennek egyik m�dja a ter�let id�r�l id�re val� megbolygat�sa (felsz�nt�sa, t�rcs�z�sa stb.). Ezzel val�ban el�rj�k a ter�let z�r�d�s�nak megakad�lyoz�s�t, azonban �gy mindig a gyomok ker�lnek el�sz�r a ter�letre, hiszen a szukcesszi� els� l�p�se a gyomok megjelen�se (mint ahogy azt megfigyelhett�k az Aggteleki Nemzeti Park ter�let�n is). Enn�l jobb megold�s, hogyha a ter�letet kasz�ljuk, �gy fenntartva a gyept�rsul�st.

A val�j�ban gazd�tlan ter�letek gondoz�sa az �nkorm�nyzat feladata lett volna, azonban az nem rendelkezett el�g forr�ssal/apar�tussal eme feladat ell�t�s�hoz, �gy felaj�nlotta a Nemzeti Parknak a ter�letet (s �gy a gondoz�s�t is).

A Nemzeti Park pedig a ter�let legeltet�s�t l�tta a legb�lcsebb l�p�snek. A term�szetv�delmi kezel�sk�nt alkalmazott legeltet�s sor�n elterjedt m�dszer az �si jelleg�, ellen�ll�, �gynevezett g�nbank h�zi�llatfajt�k haszn�lata. A legel� �llatok viselked�s�kol�giai saj�toss�gaikb�l ad�d�an a legel� egyes r�szeit k�l�nb�z�k�ppen legelik, ez�rt a legel� mozaikoss� v�lik, ami seg�ti a ter�let diverzit�s�nak n�vel�s�t. Fontos szempont, hogy a ter�let kezel�se sor�n a n�v�nyzet �sszet�tel�hez, szerkezet�hez �s magass�g�hoz, valamint az ott el�fordul� �s v�dett �llatvil�g ig�nyeihez igazodjon.

A r�gi fajt�kkal val� kezel�s t�bb szempontb�l is el�ny�s: Ezen fajt�k azok, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a ter�let adotts�gaihoz, tov�bb� ellen�ll�ak �s csek�ly ig�ny�ek. A g�nbanki jelleg� tart�suk fenntart�sukat gazdas�gosabb� teszi, tov�bb� jelent�s turisztikai vonzer�vel b�rhatnak, ami k�zzelfoghat� gazdas�gi megt�r�l�st eredm�nyezhet.

Az ut�bbi el�nyre kiv�l� p�lda a G�adyszowban tartott hucul lovak esete. Az itt tartott �llatok l�togat�k ezreit vonzz�k �vente, n�pszer�s�tve ezzel a fajt�t �s meg�lhet�st biztos�tva sok embernek. Sajnos mi ett�l m�g nagyon messze �llunk, s messze is fogunk �llni mindaddig, am�g nem �rt�kelj�k a saj�t fajt�inkat, saj�t �rt�keinket.

A legeltet�s sor�n fontos szempont, hogy sohase lapozzunk csak egy-egy faj ig�nyeire, hanem az �l�hely eg�sz�n kell a fajok sokas�ga sz�m�ra megfelel� felt�teleket biztos�tani. Fontos elker�lni, hogy az eg�sz ter�leten az alullegeltet�s vagy a t�llegeltet�s jellemz�i megjelenjenek. A t�llegeltetett ter�leten a gyomosod�s, illetve a legeltet�st j�l t�r� fajok elterjed�se v�rhat�, m�g az alullegeltet�s kedvez a magasabb f�vek �s a bokrok elszaporod�s�nak, ami sok gerinctelen faj �s talajon f�szkel� mad�r (ugarty�k, sz�ki cs�r, havasi lile, sziki pacsirta) elt�n�s�t vonhatja maga ut�n. Vannak ugyanakkor olyan fajok, amelyek az alul- illetve a fel�llegeltet�s k�vetkezm�nyeit kedvelik, de e fajok ig�nyeit �ltal�ban j�l kiel�g�ti a legel� kisebb foltjain keletkez� s�r�l�sek is.

Fontos ez�rt a megfelel� �llatl�tsz�m kialak�t�sa, amit a legel� �llateltart� k�pess�g�nek alapj�n lehet kisz�molni, m�dos�tva a gyep regener�ci�s k�pess�g�vel, a talaj s�r�l�kenys�g�vel, valamint a ter�leten �l� term�szeti �rt�kek speci�lis ig�nyeivel.

Kutat�sok sora sz�lt arr�l, hogy ezen a ter�leten, ilyen viszonyok k�z�tt csak a legeltet�s lehet az egyetlen hossz� t�vra tervezhet� gazdas�gi forma. Pont az�rt, mert a sokszor szikl�s, sek�ly talaj�, viszonylag sz�raz gyepeken, f�ldeken ez v�gezhet� k�rnyezetbar�t m�don, nem nagy befektet�ssel, de ugyanakkor nagy termel�si biztons�ggal.

A fajtav�laszt�s szempontjai

Vita volt azt illet�en is, hogy mi�rt �ppen a hucul fajta?

• Nos a hucul k�zel sem olyan idegen fajta n�p�nkt�l, mint els� hall�sra hallatszik. A t�rt�neti Magyarorsz�gon nagyon r�g �ta teny�sztenek hucult (val�j�ban itt alakult ki), csak sajnos az els� vil�gh�bor� ut�n t�rt�ntek miatt maradt hucul n�lk�l az orsz�gunk.

• A hucul minden t�pus� legel�n legel, nem v�logat�s, egyenletesen legel.

• Tart�s�nak gazdas�goss�ga egyr�szt ig�nytelens�g�b�l ered, m�sr�szt abb�l, hogy testt�meg�hez viszony�tott takarm�nyig�nye kisebb, mint a t�bbi l�fajt��. J�l teny�szthet�.

• Hegyi l�fajtak�nt kiv�l�an alkalmas hegyi ter�letek kihaszn�l�s�ra

Eld�nt�tt�k teh�t, hogy a hucul fajt�t fogj�k itt tartani, ami r�szben a fajt�nak is j� (hiszen egyr�szt az addigi �letter�t-Budapesti �llat- �s N�v�nykert- m�r kin�tte, m�sr�szt �gy v�gre eredeti �l�hely�hez hasonl� ter�leten �lhettek tov�bb), m�sr�szt a Nemzeti Parknak is j�, mert �gy kevesebbet kell a ter�let szukcesszi�-el�rehalad�s�nak megakad�lyoz�s�ra ford�tani. Emellett egy �j nevezetess�gk�nt is szolg�lhat ez a kis fajta a Nemzeti Parknak, ha j�l gazd�lkodnak vele. Mindemellett m�g g�nbanki szerepet is bet�lthetnek, meg�vva ezzel egy fajt�t a magyarorsz�gi kivesz�st�l.

Fennmarad�st vesz�lyeztet� t�nyez�k:

Jelenleg a magyarorsz�gi hucul �llom�ny j� r�sze, mely r�ad�sul mind genetikailag, mind k�llemileg legjobb tulajdons�gokkal rendelkez� lovakb�l �ll az Aggteleki Nemzeti Park tulajdon�ban �ll. Egy esetleges rossz korm�nyzati d�nt�s k�vetkezt�ben e faj k�l�n�sen nagy vesz�lybe ker�lhetne, hiszen ma m�g nem terjedt el el�g sz�les k�rben ahhoz, hogy fennmarad�sa a mag�nk�zben l�v� egyedek �ltal is biztos�tott lehessen.

Sz�lesebb k�r� terjed�se e fajt�nak mindaddig nem v�rhat�, m�g az az �ltal�nosan elterjedt n�zet uralkodik a t�rsadalomban, hogy egy l� ann�l jobb min�l magasabb, �s nem a val�s �rt�km�r� tulajdons�gok alapj�n �t�lik meg az adott fajt�t. Sajnos m�g mindig az alapj�n �t�lik meg a fajokat, fajt�kat, hogy �ppen mennyire felelnek meg az �ppen aktu�lis divat t�masztotta k�llemi k�vetelm�nyeknek, ez a szeml�let pedig nem kedvez a primit�v fajt�knak.

A szakirodalomban gyakran az a kritika �ri hucult, hogy egyes egyedei kifejezetten k�nyelmetlenek a lovas sz�m�ra. Ez a meg�llap�t�s r�szben igaz, de ez abb�l ad�dik, hogy amikor ez a fajta kialakult m�g m�s fajta nyergeket haszn�ltak, tov�bb� jelent�s k�l�nbs�g volt a hajdani, �s a mai lovagl�si st�lus k�z�tt. Honfoglal�s kori rekonstrukci�s fav�zas nyergeket haszn�lva hossz�t�von is k�nyelmesnek tal�ltuk a kor�bban �ltalunk is k�nyelmetlenebbnek tal�lt h�tasokat, mint angol nyeregben, angol st�lusban lovagolva. Ennek azonban ellent mond, hogy Lengyelorsz�gban nem fav�zas nyergeket haszn�lnak, m�gsem tal�lj�k k�nyelmetlennek a hucult.

Szem�lyes tapasztalatok, megl�t�sok.

V�lem�nyem szerint a huculban rejl� hasznos�t�si lehet�s�gek m�g messze nincsenek kihaszn�lva. A fajta poz�t�v tulajdons�gainak kihangs�lyoz�sa az�rt lenne fontos, hogy a fajta esetleges n�pszer�bb� v�l�sa k�vetkezt�ben az �llat�llom�ny l�tsz�ma n�vekedhetne, melynek k�vetkezt�ben biztons�gosabb lenne a g�nmeg�rz�s, kisebb lenne a genetikai sodr�d�s vesz�lye.

Tapasztalataim szerint a hucul ide�lis hobbil�. Kifejezetten j�indulat�, k�nnyen kezelhet�, kezd� lovasoknak is nyugodt sz�vvel aj�nlhat�. A manaps�g divatos fajt�kkal szemben k�tetlen tart�s eset�n egy-k�t h�t munk�b�l val� kihagy�s sem befoly�solja sz�mottev�en a kezelhet�s�g�t. �ppen eme kiegyens�lyozott idegrendszere miatt haszn�lj�k ma is gyermeklovagoltat�sra. J� teherb�r� k�pess�ge, izmolts�ga, szil�rd fel�p�t�se k�vetkezt�ben alkalmas feln�tt lovagoltat�s�ra is, hossz�t�von is k�nnyed�n viszi a 100kg-ot nem meghalad� t�meg� szem�lyeket (akiket �ltal�ban melegv�r� nagy l�ra fel sem mernek �ltetni a lovard�kban).

Tart�sa a j� takarm�ny�rt�kes�t� k�pess�g�nek k�sz�nhet�en nem olyan k�lts�ges mint a kiteny�szettebb fajt�k�. Abrakot nem ig�nyel, sz�las t�megtakarm�nyokkal fedezhetj�k a t�panyagsz�ks�glet�t. �sszehasonl�t�sk�ppen tart�si k�lts�gei megegyeznek egy kuty��val, �gy e tekintetben ink�bb a ter�letig�ny tekinthet� ink�bb korl�toz� t�nyez�nek a hobbi c�l� �llattart�k k�z�tt, illetve az ismerts�g hi�nya az, ami az �llom�ny b�v�l�s�t g�tolhatn�. A tart�si k�r�lm�nyek tekintet�ben is viszonylag ig�nytelen. Ist�ll�z�st nem ig�nyel, s�t v�lem�nyem szerint a boxos tart�s nem is megfelel� a sz�m�ra. A kar�mban egy h�rom oldalr�l z�rt sz�n kell� v�delmet biztos�t sz�m�ra t�len is.

Az �koturizmusban is felhaszn�lhat� lenne, szakk�pzett vezet�kkel h�tasl�k�nt, vagy fogatolva. Tapasztalataim szerint a vadon �l� �llatokat sokkal kev�sb� zavarja ha l�val k�zelednek fel�j�k, �gy e nyeregben val� term�szetj�r�si forma egy a vadakat kev�sb� zavar� m�dja lehetne.

Nagy kitart�s�t k�lf�ld�n a hossz�t�vlovagl�sban is kamatoztatj�k. Ezen ir�ny� felhaszn�l�sa haz�nkban m�g v�rat mag�ra, rem�lhet�leg ezen a t�ren a k�zelj�v�ben javul�s k�vetkezik be.

Amennyiben el�t�rbe ker�l az �kol�giai szeml�let� erd�gazd�lkod�s, �s a tarv�g�sokat a sz�lank�nti fakitermel�s v�ltja fel, v�rhat� lesz a hucul erd�szeti c�l� felhaszn�l�s�nak b�v�l�se is. Napjainkban is haszn�lj�k r�nkmozgat�sra, �s pozit�v tapasztalataik vannak az erd�szeknek e t�ren.

A fajta sz�les k�rben val� alkalmazhat�s�g�t bizony�tja, hogy Ausztri�ban ter�pi�s lovagl�sban is alkalmazz�k a huculokat.

A lovas�j�szat egy napjainkban viszonylag dinamikusan fejl�d� sport, melyben szint�n jelent�s szerepet kaphat a j�v�ben a hucul. Amellett, hogy ez a k�llem�ben legkorh�bb fajta e sporthoz, tov�bbi el�ny�t az jelenti, hogy rendk�v�l gyorsan megtanulja a sport t�masztotta k�vetelm�nyeket. A legt�bb l�val ellent�tben e fajta sz�m�ra nem jelent stresszhelyzetet az, hogy lovasa a h�t�n nyilaz. Szint�n el�ny�s tulajdons�ga a k�nyelmes �s egyenletes v�gt�ja, mely a lovas�j�szatban nagyon fontos.

V�lem�nyem szerint teh�t hasznos lenne ha ezen fajta sz�lesebb k�rben elterjedne, mely biztos�tan� fennmarad�s�t, �s tulajdonosai is j�l j�rn�nak e lovakkal.

Felhaszn�lt irodalom

T�zs�r J., Bed� S. (2003) T�rt�nelmi �llatfajt�ink enciklop�di�ja

Bod� I., Hecher W. (1998) L�teny�szt�k k�zik�nyve

Mih�k S. (1994) A p�nil�

Mih�k S. (2002) P�ni �s Kisl�teny�sz�k Orsz�gos egyes�let�nek alapszab�lya, teny�szt�si szab�lyai �s teljes�tm�nyvizsg�lati rendje

Baross G�bor (1998) Az Aggteleki Nemzeti Park

�rta: Kende