Sokat gondolkodtam m�r azon, hogy valyon mire is j� a hucul? �n tudom, hogy milyen nagyszer� fajta ez, �s hogy milyen sokoldal�an haszn�lhat�, de sokszor hallottam azt a "v�dat", hogy h�t igen, aranyos a hucul, de h�t csak egy m�lh�s l� vagy hogy csak egy hegyi m�lh�s l�, �s h�t azt ugye csak m�lh�z�sra lehet haszn�lni.
Ez szerintem el�g durva el��t�let, hiszen ezen logika alapj�n a n�niuszt csak �tegvontat�sra lehetne haszn�lni, a shetland p�nikat csak b�ny�kban lehetne hasznos�tani (ugyanis volt egy id�szak amikor arra haszn�lt�k eme kistermet� p�nikat), vagy a haflingit is csak m�lh�zni lehetne. Ehhez k�pest mindegyik l�fajta h�tas szerepet t�lt be mapas�g, mindegyik m�s koroszt�ly ig�nyeit kiel�g�tve. A setiken a kegkisebbek lovagolnak, a n�niuszn a legnagyobbak, a haflingin meg azok a feln�ttek, akik nem szeretn�nek "zsir�fra" �lni, �s term�szetesen gyerekek. Mindegyik fajta kiv�l�an alkalmas a h�tas-c�l� haszn�latra, emiatt gondolom azt, hogy butas�g az az �rv a hucul ellen, hogy p�ni �s r�ad�sul csak m�lh�s-p�ni. (mell�kesen jegyezn�m meg, hogy nem p�ni, hanem kisl� �s hogy ezek a t�pus� lovak ar�nyaiban t�bbet elb�rnak, mint nagyl� t�rsaik, �gy egy hucul a mag�t�l �rtet�d�en elvisz terepen egy �tlag s�ly� feln�ttet, de m�g a termetesebb embert is elb�rja gond n�lk�l)
Azt teh�t lesz�gezhetj�k, hogy nem csak m�lh�s �llat. De mire is j� m�g ezen k�v�l a hucul?
L�ssuk!

A sort a lovas�j�szattal szeretn�m kezdeni. Hogy mi�rt? Az�rt, mert sokan f�radoznak azon, hogy A LOVAS�J�SZ-LOVAT kiteny�ssz�k. Azt gondolom, hogy ezzel m�r elk�stek, hiszen a hucul t�k�letes erre a sport�gra. Nemcsak rendk�v�li intelligenci�ja teszi alkalmass� erre a sportra.

Ebben a sportban nagyon fontos, hogy a l� sz�rkontaktus n�lk�l is megb�zhat�an menjen a p�ly�n, �s olyan t�k�letesen dolgozzon, hogy a lovasnak csak a l�v�sre kelljen figyelnie.

A huculokat nagyon k�nny� lova�j�sz-l�nak kik�pezni. Tapasztalataim szerint nagyon k�nnyen megtanulj�k a lovas�j�szat szab�lyait. Amint �let�kben el�sz�r megl�tj�k a p�ly�t, egyb�l v�gtatni akarnak rajta. M�g nem voltak a k�r�ny�k�n soha, m�gis szinte a v�r�kben van ez. Az esetek t�bbs�g�ben egy-k�t k�r v�gta ut�n meg�rtik, mit is k�r�nk t�l�k, (hogy elengedett sz�rral v�gtassanak v�gig a p�ly�n, majd �ljanak meg a v�g�n �s v�rj�k meg a t�bbi lovat), �s m�r lehet is r�luk l�ni. Eddig m�g nem tal�lkoztam olyan hucullal, amelyik p�nikolt voltna a lovas�j�sz-p�ly�n, vagy h�napokig kellett volna kik�pezni, mint n�h�ny nagylovat.

A l� m�r tudja. �s nek�nk milyen �rz�s? Sokkal jobb, mint a nagylovakon! A huculnak sokkal kiegyenl�tettebb a v�gt�ja, mint a nagylovak�. M�g a nagylovakn�l szinte elengedhetetlen, hogy a v�gta fels� holtpontj�n l�j�nk, a huculn�l ez szinte f�l�sleges, mert olyan kiegyenl�tett �s sima a v�gt�ja, hogy nem kell a holtpontot keresni egy pontos l�v�shez.

Sajnos m�g �l az a n�zet, hogy a hucul k�nyelmetlen. Ezt meg kell, hogy c�foljam. A huculok nagy r�sze igenis k�nyelmes. M�g nem �ltem ugyan csak 30-40 huculon �letemben, de csak egy volt k�nyeletlen, a t�bbs�g nagyon is k�nyelmes, puhal�pt� volt. Hogy az �get�se nem halad�s? Nem tudom. Ahogy a nagylovakkal ment�nk terepen, egy�ltal�n nem volt olyan, hogy nek�nk, huculosoknak v�gtatni kellett volna, m�g a nagylovak �gettek. Nem azt mondom, hogy egy �get� fajt�j� l� ne tudn� le�getni a huculokat, de am�g a „norm�lis” iskolalovakkal egy�tt tud �getni egy 10-20 cm-rel alacsonyabb hucul, addig az szerintem igenis halad�s �get�s. A v�gt�r�l ugyanezt tudom elmondani.

A l� tudja a szab�lyokat, mi tudunk rajta menni, valyon hogyan m�k�dik mindez egy�tt? Nos nagyon j�l. A huculoknak a f�lv�rekhez k�pest r�videbb a nyaka, amiatt nem zavarj�k az el�rel�v�sek. Emiatt nehezebb is „belepiszk�lni” a l� f�l�be, �gy m�g egy kezd� lovas sem ronthatja el azzal a huculunkat, hogy az �jjal nem megfelel�en b�nik. Mivel meggy�z�d�sem, hogy �rtik a lovas�j�szat l�nyeg�t, n�lunk nincs olyan hucul, ami csak lassan, vagy csak gyorsan tudna a p�ly�n menni. Akk�r egy versenyen bel�l is (ha m�s indul� �l a h�t�ra, �s azt k�ri), temp�t tudnak v�ltani, �s tudnak menni 8-9 mp-cel, majd ha azt k�rj�k, 16 mp-cel, majd ak�r megint gyorsabban, a lovas taktik�j�t�l f�gg�en.

Nem csak lovas�j�szatra alkalmas azonban a hucul fajta. Mi legt�bbet tereplovagl�sra haszn�ljuk huculjainkat, �s elmondhatom, nagyon j�l haszn�lhat�ak terepen. Lehet, hogy ezen most elmosolyodik egy- k�t olvas�m, mert h�t terepre minden lovat ki lehet, vinni, �m nem mindegy, hogy milyen terepre. A hucult az elm�lt �vsz�zadokban a K�rp�tok hegyi �sv�nyein haszn�lt�k. Emiatt egy rendk�v�l j� idegrendszer�, biztos l�pt� fajt�v� v�lt. A hucul lovak k�pesek olyan helyeken is �tmenni, ami szinte k�ptelens�gnek t�nik sz�munkra. A parasztok kez�n v�gzett szelekci� rendk�v�l egyszer�. A l�p�shib�s, botladoz�s, gyenge idegrendszer� l� vagy a szakad�kba esett, vagy a gazd�ja szelekt�lta ki k�m�letlen�l. A parasztember sz�m�ra nem a sz�n vagy a divat volt a l�nyeg, hanem hogy egy j� muknat�rsa legyen, akire b�tran r�b�zhatja a javait vagy ak�r az �let�t is.

Lengyelorsz�gban, G�adysz�wban hucul lovakon lovagolnak. Itt a mocsaras ter�letekt�l a sz�raz gyepeken �t a fenyvesekig minden talajon mennek a lovak, ak�r 70�-os lejt�k�n le, azt�n �jra fel. L�p�sben vagy v�gt�ban �tl�pve a nagy r�nk�ket vagy �pp �tugratva, ha �ppen arra k�rj�k �ket. V�zmos�sokon kereszt�l, patakokon �t, �rkon bokron kereszt�l. �n nem gondoltam volna, hogy ilyen sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt tud menni b�rki is. Persze �gy le�rva nem olyan nagy sz�m, de azt �t�lni az�rt nem volt semmi.

T�l�nk �szakra fekv� orsz�gokban lassal-lassan hagyom�nny� v�lik, hogy hucul-hubertuszt is rendeznek. Sajnos mi m�g nem tartunk itt, �m a tereplovagl�saink nagyon �lvezetesek.

Fogatolni is szoktuk a lovainkat. Azt csak hobbi-szinten v�gezz�k, �s nem rendszeresen. �gy tapasztalatunk sincs annyi. Eddigi tapasztalataink szerint nagyon k�nnyen tanulnak kocsiba, k�szs�gesen h�znak �s �gyesek. J�svaf�n is kocsizz�k a huculokat, de r�luk majd a t�vhajt�sn�l m�g esik sz�... Tal�n n�lunk jobb p�lda Kov�cs D�vid, aki hucul fogat�val orsz�gos bajnok lett. Ez az eredm�ny pedig besz�desebb minden tov�bbi sz�n�l.

a www.nztopolcianky.sk oldalr�l

a www.nztopolcianky.sk oldalr�l

F�leg Szlov�ki�ban haszn�lj�k a hucul lovakat erd�szeti munk�ra. Erre erej�k, biztos j�r�suk �s megb�zhat�s�guk miatt felt�tlen�l alkalmasak. A modern, �kol�giai szeml�let� erd�gazd�lkod�s szerves r�sze a sz�laz� fakitermel�s, melyet nagy er�g�pekkel nem, vagy alig lehet megoldani, �gy v�rhat�an haz�nkban is �jra el�t�rbe fog ker�lni az �llati er� haszn�lata ebben a gazdas�gi �gban.

www.vegh.at oldalr�l

A m�lh�s munk�ra szint�n a nyugalma, l�p�sbiztons�ga �s ereje miatt alkalmas, b�r ezt manaps�g nem haszn�ljuk. Ha t�ralovagl�sra mennek az emberek, ink�bb visznek egy aut�t a c�l�llom�sra, mert a l�ra ink�bb meg�ri m�g egy lovast tenni, mint felm�lh�zni. M�lh�s munk�ra f�leg a vil�gh�bor�ban haszn�lt�k (persze akkor is a nyerges-haszn�lat mellett).

a www.nztopolcianky.sk oldalr�l, egy hucul katonai betutat� az Aggteleki Nemzeti Park bemutat�ja

A hucul kislovat  remek�l lehet hadi l�nak is haszn�lni, mint ahogy azt m�r bizony�totta a t�rt�nelem. Rem�lj�k, soha t�bb� nem kell l�v�sz�rokban lovast vagy m�lh�t vinni�k a h�tukon, �m erre m�gis haszn�lhat�ak lenn�nek.

k�p a www.hucule.sk oldalr�l

„V�gt�ja j�, h�ts� l�bain k�nnyen emeli test�t �s j�l ugrik.” Ugr�sportra is alkalmas lehetne, b�r hazn�nkban nem nagyon haszn�lj�k. M�g �gy is k�sz�lnek azonban ugr�k�pess�g�t j�l demonstr�l� k�pek…

www.huzulenpferde.at oldalr�l

a www.nztopolcianky.sk oldalr�l

www.nztopolcianky.sk oldalr�l

Militaryban haszn�lj�k, b�r nem sz�les k�rben. Azon tulajdons�gai miatt, amiket m�r kor�bban is le�rtam, k�l�n�sen alkalmas erre a sportra.

(k�p a G�adysz�w-i hucul m�nes oldal�r�l)

Term�szetesen meg kell emb�ltenem a hucul lovak sportj�t, a hucul�sv�nyt. Err�l a versenyr�l b�vebben olvashattok az azonos c�m� cikkemben...

A t�vlovagl�s az arab lovak�. Ott csak arab lovakat l�tni. Vannak azonban lovasok, akik „nem �tallj�k” hucul lovakkal k�rbelovagolni a K�rp�t-medenc�t vagy ellovagolni Rodost�ig �s vissza. Ha ilyen teljes�tm�nyre k�pesek a huculok, nem lenn�nek rosszak a t�vlovagl�sban sem tal�n.
A n�met Manfred Schulze k�t hucullal tett vil�g k�r�li utat, s a mintegy 7000 km-es �tat a lovak egy les�ntul�s n�lk�l v�gig ment�k.

Csepin P�ter�k 2006-nyar�n(mind a h�rom fenti k�p)

a fenti 2 k�p www.weltumreiter.de oldalr�l van, �s Manfred Schulze t�r�j�r�l k�sz�lt

T�vhajt�sban ugyancsak nem versenyeznek. Azonban 4 �s f�l nap alatt teljes�tik a Kazincbarcika-Regietow t�vot, �s nem maraton-kocsival, hanem 18. sz�zadi, korh� postakocsit h�zva. Mindezt teszik �gy ,hogy nincsenek speci�lis t�pon tartva �s a kond�ci�juk sem romlott k�zben.

F�leg Ausztri�ban haszn�lj�k a hucult ter�pi�s c�lra is. Itthon ez m�g sajnos nem jellemz�, mert neh�z beszerezni ezt a fajt�t, �s nem biztos, hogy van el�g p�nze az egyes�letnek megfelel�, feln�tt lovat venni.

Ha j�l tudom, wesztern st�lusban m�g nem versenyeznek hucullal, de ismer�nk olyan hucult, akinek folyik az ilyen ir�ny� kik�pz�se, �s k�lf�ld�n lehet n�ha tal�lni western-lovagolt hucult.

Goral Ural 

www.huculskarbiec.com

www.huculclub.cz

B�r itthon m�g nem tal�ltam, az�rt l�tni lovastorn�ban is szerepl� hucul lovat.

www.vegh.at oldalr�l

Ismer�nk tov�bb� p�r olyan hucult, aki d�jlovagl�sra van kik�pezve.

Mint a fentiekb�l kit�nik, a hucul nem c�lfajta, nagyon sz�lesk�r�en lehet(ne) haszn�lni, �s rem�lem a j�v�ben sz�lesebb k�rben is fogj�k felhaszn�lni ezt a rendk�v�li fajt�t.

Rem�lem, e cikkel siker�lt r�vil�g�tanom, hogy a hucul nem csup�n m�lh�s-kocsis kisl�, hanem egy igen sz�les k�rben alkalmazhat� �s kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jt� fajta. Rem�lem ki tudjuk majd haszn�lni az ebben a fajt�ban rejl� lehet�s�geket.

(a sor m�g nem teljes, �s ha valaki felismern� a saj�t k�p�t, k�rem jelezze, hogy a korrekt hivatkoz�st megadhattam...)

�rta: rixa

(rixa@freemail.hu)