A Hucul kisl�

Sz�rmaz�sa, eredete

A K�rp�tokban, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Borodina forr�svid�k�n, Bukovina, Galeicia, Magyarorsz�g hat�rter�let�n �l� hucul n�p kez�n kialakult, j�l jellemezhet�, primit�v l�fajta. A fajta a nev�t az eredetileg haszn�l� n�pcsoport nev�r�l kapta. T�bb �vsz�zados m�lt� fajta ez, hiszen 1876-ban m�r azt �rt�k r�la, hogy b�tran h�zza terh�t a meredek hegyoldal �sv�nyein, biztosan l�pked a szakad�kot �thidal� pall�n, �s v�gan �get a vadreg�nyes t�lgyesek �s fenyvesek h�v�s �tjain. Egy m�sutt el� nem fordul� hegyi l�r�l az 1603-ban megjelent l�teny�szt�ssel foglalkoz� k�nyv is eml�t�st tesz.

A hegyi k�rnyezetben v�gzett folytonos munka, a rendk�v�l hideg t�lben �s forr� ny�rban t�bb mint 2000 m�ter magass�gban val� �lland� szabadtart�s, a nagyon is szer�ny takarm�nyoz�s, az a a b�n�sm�d, amellyel minden primit�v kult�r�j� lovas n�p b�nik a maga lov�val, roppant ig�nytelen ellen�ll� t�pust alak�tott ki.

A fajt�nak 1792-ben m�r m�nese volt Radautzon, illetve Lucsin�n. Ennek feloszt�s�t k�vet�en 1876-ban ism�t m�nese l�tes�lt Radautzon.

�vsz�zadokon �t a fajt�ban sz�mos m�n fedezett, de az 1800-as �vek v�g�t�l sz�m�thatjuk a tudatos teny�szt�stechnik�n, t�rzsk�nyvi nyilv�ntart�son alapul� teny�szt�st. Ezt t�masztj�k al� a fajt�ban kialakult vonalak, amelyek a HUZUL INTERNATIONAL FEDERATION �ltal is elfogadottak �s �ll�sfoglal�sa szerint �jabb geneol�giai vonalak alap�t�sa nem indokolt, viszont mindegyik fenntart�sa k�v�natos.

A fajt�nak az ismert 7 geneol�giai vonala az al�bbi:

Hroby sz�letett 1898-ban                                                        Rom�niai eredet�.

Goral sz�letett 1898-ban                                                         Rom�niai eredet�.

Prislop sz�letett 1936-ban                                                      Rom�niai eredet�.

Ousor sz�letett 1933-ban                                                       Rom�niai eredet�.

Pietrosu sz�letett 1933-ban                                                   Rom�niai eredet�.

Gurgul sz�letett 1924-ben                                                      Szlov�k eredet�.

Polan sz�letett 1929-ben                                                         Lengyel eredet�.

A fajt�t tradicion�lisan teny�szt� orsz�gok mindegyik�ben l�tezik teny�szt�szervezete, amely a fajta fenntart�s��rt felel�s. Az 1900-as �vek k�zep�n Lengyelorsz�g, Szlov�kia, Csehorsz�g, Magyarorsz�g �s Ausztria l�trehozta a fajta nemzetk�zi szervezet�t, HUZUL INTERNATIONAL FEDERATION n�ven.

Magyarorsz�gon a fajta fenntart�s�val a P�ni �s Kisl�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete van megb�zva.

K�lleme

A hucul l� �sszbenyom�s�ban �s �letm�dj�ban is minden fajt�t�l k�l�nb�z�, egyed�l�ll� fajta. A kult�rfajt�khoz szokott szem� ember meglep�nek tal�lja a hucul lovat, mint a primit�v fajt�k m�ig megmaradt k�pvisel�j�t.

Primit�v fajtajellege megnyilv�nul apr� termet�ben, gyakran neh�z, m�gis sz�p alak� csontos fej�ben, h�sos pof�iban, ig�nytelens�g�ben ellen�ll�-k�pess�g�ben.

Kicsis�ge ellen�re sem kelti cs�k�tt l� benyom�s�t. A hucul feje ar�nylag nagy, azonban hossza, a durva csontozata, pofasz�less�ge �s a test t�mzsis�ge miatt nem felt�n�. Az orrh�t oldaln�zetben a homlokm�lyed�s ut�ni, els� r�szben egyenes vonal�, azt�n kis nyeregszer� m�lyed�s l�that�, majd a fels�ajakig dombor� vonal�. A pof�n a r�g�izmok j�l fejlettek. El�ln�zetben nagy sz�less�ge, oldaln�zetben a j�l izmolt a j�l izmolt hatalmas fel�lete teszi durv�v� a fej als� oldal�t, amely a fels� oldal�nak igen nemes �s sz�raz vonalaival egy�tt olyan jellegzetess�get ad a huculnak, amelyet m�s fajt�kn�l nem tal�lhatunk.

A k�z�phossz�, gyakran hossz� nyaka vastag, sz�les �s izmos, a tark�t�l a marig sz�les egyenes vonal�. A b�s�ges �st�k �s s�r�ny d�s, vastag sz�l� a csik�kn�l hossz� ideig fel�ll�. Gyakran elfedi a szemeket, a homlokot �s a mart. A mar rendk�v�l sz�les, lapos, �s izmosan p�rn�zott. Emiatt alacsonyabbnak t�nik, mint a val�s�gos m�rete. A h�t felt�n�en hossz� �s sz�les. A far t�ln�tt, amelyik a t�rzs hossz�hoz k�pest r�vid �s lejt�s, de sz�les �s izmos. A farok t�ve m�ly, n�ha t�z�tt. A v�llak sz�lesek, meredek lapock�k jellemzik. A sz�gy �s a mellkas sz�les, igen m�ly, �s nagyban hozz�j�rul a hucul testalkat�nak z�m�ks�g�hez. A mellkast dong�s bord�k �s �lbord�k z�rj�k. Lapos bord�j� hucul l� nincs.

A m�ly t�rzs �s mellkas r�vid l�bakon nyugszik. A l�bak er�sek, az alkar �s a combcsont terjedelmes izomzattal bor�tott. Az iz�letek j�l fejlettek.

A sz�r sz�raz, inas, a cs�d vastag, szint�n sz�raz. A pat�k kicsinyek, j�l form�zottak, patkol�s n�lk�l is igen ellen�ll�ak.

Az �llat teher n�lk�l kiss� al��ll�tott. A t�g, vagy a sz�k �ll�s ritka.

L�pese, �get�se r�vid, nem halad�s. V�gt�ja j�, h�ts� l�bain k�nnyen emeli test�t, s�t j�l is ugrik.

M�retei

A kanc�k jellemz� m�retei:

Bottal m�rt marmagass�g                                                131-142 cm

Szalaggal m�rt marmagass�g                                          140-150 cm

�vm�ret                                                                              160-170 cm

Sz�rk�rm�ret                                                                       16-18,5 cm

A m�nek jellemz� m�retei:

Bottal m�rt marmagass�g                                                133-145 cm

Szalaggal m�rt marmagass�g                                          142-154 cm

�vm�ret                                                                              160-175 cm

Sz�rk�rm�ret                                                                          17-19 cm

A fajta kifejlett kori m�reteit 6 �ves korban �ri el.

Sz�ne

Legt�bbsz�r �zsz�n-pej, t�bb�-kev�sb� fak�, vagy eg�rsz�rke sz�r�kkel keverve. A gesztenyepej, de a s�t�tpej, a ny�ri fekete, �s a fak� is gyakori. El�fordul tarka is. A tarka hucul kiz�r�lag Lengyelorsz�gban tal�lhat�.

A jegyes egyedek tov�bbteny�szt�se nem k�v�natos a fajta homogenit�snak meg�rz�se �rdek�ben. Az eg�rfak� az eredeti, �si sz�nv�ltozat, de igen ritka. Ezzel a sz�nnel is, meg a pejjel is egy�tt j�r a fekete h�tsz�j, gyakran a l�bak zebroid cs�koz�sa �s v�llkereszt.

�rt�km�r� tulajdons�gai, haszn�lhat�s�ga

A hucul lovat mindig a felt�tlen munkak�szs�g jellemezte. E tekintetben ma is p�rj�t ritk�tja. Eredend�en ink�bb m�lh�s �llat �s a katonas�g is m�lh�s l�k�nt teny�sztette, hasznos�totta, kedvelte, mint biztos l�pt� hegyi lovat. A K�rp�tokban szolg�l� hegyi vad�szok szolg�lati lova volt, amely min�s�g�ben mindenf�le munk�t kellett v�geznie. H�zta a hegyi �teget, a nagyobb termet�ek h�taslovak voltak. M�lh�s hasznos�t�sa m�g a II. vil�gh�bor� ut�n is felmer�lt. M�ra ez a feladata h�tt�rbe szorult, de csod�latos v�rm�rs�klete ide�lis szabadid� l�v� teszi. Kit�n� hobbil�, k�l�n�sen fogatban teljes�tett szolg�lata �rt�kes, ami persze nem jelenti azt, hogy j�l belovagolt hucul l� ne adn�nak hat�rozott lovagl�si �lm�nyt lovasaiknak. Rendszertelen haszn�lat mellett sem t�ls�gosan kocsis ig�nyesek.

A hucul l� edzett, ellen�ll�, ig�nytelen l�fajta. A primit�v fajt�kra jellemz�en hat�konyan �rt�kes�ti a takarm�nyt, j� h�start�. Abrak n�lk�l, j� min�s�g� sz�n�val munka mellett is kifog�stalan kond�ci�ban tarthat�. Hossz� �lettartam�, term�keny fajta. A 25-27 �ves dolgoz� egyedek nem ritk�k a fajt�ban, amelyek a mindennapi munk�juk mellett csik�t hoznak a vil�gra. K�s�n �r� fajta.

A versenysportok kiv�tel�vel mindenf�le haszn�latra alkalmasak az egyedei.

Elterjedts�ge, �llom�nynagys�ga

Igazi �shaz�j�b�l az Osztr�k-Magyar Monarchia feloszt�s�t k�vet�en sz�jjelsz�r�dott az ut�d�llamokban. Magyarorsz�gon a honv�ds�g foglalkozott teny�szt�s�vel. El�bb Turjaremet�n, majd B�ntapuszt�n l�tes�tettek hucul m�nest. Ezek felsz�mol�sa ut�n a m�g fellelhet� egyedeket Anghi Csaba – a F�v�rosi �llat- �s N�v�nykert egykori igazgat�ja – �sszegy�jt�tte, �s g�nrezerv �llom�nyt alap�tott. A lesz�rmazott �llom�nyt a F�v�rosi �llat- �s N�v�nykert r�szbeni tulajdonosak�nt az Aggteleki Nemzeti Park ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt tartja. Az itt teny�sztett 30 kanca a magyar �llom�ny fel�t teszi ki. A t�bbi hucul egy-k�t kanc�s teny�szetekben van.

Jelent�s �llom�nnyal rendelkezik m�g Rom�nia, Lengyelorsz�g, Szlov�kia �s Csehorsz�g. nincsenek megb�zhat� inform�ci�k az Ukrajn�ban tal�lhat� hucul lovakr�l. Gyarapod� f�lben van Ausztri�ban, ahol kedvtel�sb�l tartott, jelent�s fajt�v� l�tszik fejl�dni. Hasonl� tendenci�k �rz�kelhet�k N�metorsz�gban is.

Az �llom�nynagys�ga Eur�p�ban 2000 teny�sz�llatra tehet�.

Forr�s: www.ponik.hu