Ahogy telnek a hónapok, enyec sokat játszik társaival. Elemérrel és Előddel nagyokat csatáznak, harcolnak, játszanak. Néha Daliába és Délcegbe is belekötnek, de a két nagycsikó sokkal erősebb, mint ők. Álmos igazi vezér, megingathatatlan hatalmában. Újra ősz lesz, majd tél. Kora tavasszal hozzájuk kerülnek a tavalyi kiscsikók. Bizony, hogy szalad az idő, nemrég még ők voltak a kicsik, de most már ők a nagycsikók. Délceget és Daliát tavasszal elviszik munkalovakhoz, ahol belovagolják őket. A nyár eltelik, megint tél lesz, és mire észbe kapunk, Enyec már harmadfű kiscsikó. Nem is annyira csikó, mint inkább fiatal felnőtt.

Őt is elkezdik belovagolni.

Enyec belovaglásával nem untatnám a kedves olvasót, mert az másik cikksorozat kérdése, de ha valakit érdekel, és olthatatlan vágyat érez, hogy olvasson erről, írjon nekem, és majd a következő cikksorozat erről szól, illetve keressen ilyen témájú könyveket, vagy ha még könyvei sincsenek, keressen rá az interneten. Szinte minden oldal foglalkozik ezzel a kérdéssel (több-kevesebb sikerrel)

Szóval Enyec a belovaglása során nagyon megerősödik és az önbizalma is megnő. Ez jellemző összes társára (lehet, hogy ez csak hucul-tulajdonság, vagy hogy minden lóra igaz, én csak huculokon láttam).

Többé már Álmos hatalma sem olyan megingathatatlan, mint régen. A harmadfű csikók időről időre kikezdik az elsőségét, és ebből bizony néha komolyabb harcok is vannak. Természetesen Álmos az edzettebb erősebb és tapasztaltabb ló még győz, de erősen megdolgoztatják a csikók…

Egy nap az egyik terep végén nem haza viszik, hanem egy új helyre. Aztán észreveszi, hogy nem is olyan új ez a hely…

Bizony. Itt volt kiscsikó. Most azonban a „nagylovakhoz” kerül, a felnőtt heréltekhez. Egyből izgatott lesz. Érzi a sok lovat és oda akar menni.

Beengedik.

A többi ló egyből körülveszi.

Természetesen először a vezér, Kurszán szemügyre. Összeszagolnak egymással, mint ahogy minden idegen lóval összeszagol a lovak népe. (Kurszán és Enye nem is tudja, hogy féltestvérek, csak éppen van köztük hét év korkülönbség)

Kurszán nagyot vág első lábával, amire Enyec azonnali vissza-vágása az válasz. Kurszám egy pillanat alatt megfordul és hatalmasat rúg két lábbal Enyecbe. Enyec sem rest, ő is visszarúg. Hamar felmérik azonban az erőviszionyokat és Enyec belátja, hogy ő a gyengébb. Kurszán a maga részéről lerendezettnek tekinti a dolgot, arréb áll és eszegetni kezd.

Most a rangsor következő lépcsőjén álló lovak következnek. Vezér, Rege, Horka, Muki és a többiek. Minden lóval eldönti, hogy melyikük az erősebb. Eközben nem állnak természetesen egy helyben, hanem vágtatnak fel s alá, mint a fergeteg, nagy porfelhőt csinálva. Egyszer csak Délceggel találja magát szemben. Délceg felismeri, nem is bántaná nagyon a „kiscsikót”, hiszen gyerek kora óta ismeri és mindig is Délceg volt az erősebb.

Enyec azonban máshogy látja a dolgokat, és újra kívánja gondolni kettejük helyzetét. Hosszan rúgják egymást, kergetik a másikat (aki kerget, az a magasabb rangú), ágaskodnak, csípik egymást, minden lovakra jellemző „harcfolrmát” kipróbálnak. Úgy tíz percig harcolnak, végül Enyec nyer. Ennek az a magyarázata, hogy Délceg, bár idősebb egy évvel, de ki lett herélve, s emiatt nem fűtik úgy a hormonok, mint fiatal társát. Enyec ezzel szemben erős, akaratos és majd szétveti az akarat.

Szép lassan elcsitulnak a dolgok, lassan este lesz, mindenki nyugovóra tér.

A lovak szeretik a rendet és a biztonságot. Nem szeretik, ha bizonytalanságban élnek. Épp ezért aznap éjjel senki sem alszik mélyen (Kurszánon kívül, akinek biztos a helye a rangsorban).

Állnak csoportokban, védve magukat, a másikat, a barátjukat.

A helyzet pár hét múlva stabilizálódik. A nagy hirtelenjében lezajló meccsek még nem mindig végérvényesek. Enyecnek sokat kell futmia, harcolnia, mire mindenkivel lejáttsza a visszavágókat, és mindenkinek megszilárdul a helye a csapatban.

Egy új ló megjelenése ugyanis felboríthatja a már megszokott rendet. Ilyenkor minden lónak újra meg kell találnia a helyét a rangsorban, minden heréltnek meg kell erősíteni a helyét, ilyenkor váltohatnak a viszonyok.

A csapat hetekig nyugtalan, fogynak is egy cseppet a folytonos mozgástól.

Végül azonban helyre áll a rend, Enyec beilleszkedik a helyére és sok új barátot is szerez…